Mesko család. (Felső-kubini, nemes, a széplaki enyiczkei, báró.)
Mesko család. (Felső-kubini, nemes, a széplaki enyiczkei, báró.)
Mesko nemesi czímer.
Árva és Liptó vármegye legrégiebb adományos nemes családainak egyike,* a Kubinyi családdal ugyan azon Comes Hudkont (Hudko és Hutko) nevezetű, 1222-ben élt törzstől veszi eredetét. Tudniillik Hudkontnak* egyik fia Juche-tól, a Kubinyi, – Gyurke-tól máskép Synik-től pedig a Meskó-k származnak. Ez utóbbiak közűl a bárói vonal 1721-ben Abauj vármegyében Széplakon, Enyiczkén, Hernád-Nemptiben, Kokon stb. ujabb királyi adomány útján szerzett fekvő bírtokot; és czímerét is megbővíteté. Ezen gyökeres, s ivadékaiban napjainkig szélesen elágazott nemzetségnek története és viszonyai, a család kezénél lévő kir. adomány levelek és más köz kiadású hiteles okmányok alapján kortani rendben következő:
Szontagh Dán. szíves közlése szerint.
A Kubinyiak és Meskó-k ezen közöstörzse, az 1222-ki ős okmányban Hudkont, Comesnek neveztetik; – 1233-ban egyszerűen Hudkont-nak íratik. Az 1362-ki okíratokban, melyek szerint Hudkontnak unokái, névszerint a liptói András, másik rokona literatus Salamon ellen közös adomány-levelek elidegenitése miatt a visegrádi nyolczados bíróság előtt pöröl, az egész tárgyalás folytán Hudko és Hutko néven fordúl elé. Hutkonak találjuk őt írva átalán a Mesko család régi okmányaiban is, nevezetesen az 1233. 1274. 1288 1325. és 1433-ban; a nélkül, hogy valahol mellette a kitétel „de genere Hunt-Paznán“ olvastatnék. Ezek szerint a Hudkont vagy Hudko, és az 1281–1340-ben élő Páznan v. Poznan e helyütt csupán kereszt nevek; és a Hunt-Paznán genussal össze nem zavarhatók.
Már az 1222-ben II. András király rendelete folytán János érsek keze által kiadott iktatási parancsból világos, hogy Comes Hudkont adományban nyervén Liptó megyei Rebucze (most Revucze) földjét, e bírtokba Radun Pristaldus által beiktattatni rendeltetett.
1233-ban II. András király a följebbi adományt a három ekényi Revucze földről Hudkontnak (Hudko) és utódainak részére ünnepélyes alakban kettős pecsét alatt adja ki, az oklevél szavai szerint: „ifju kora* óta mutatott hűséges szolgálatiért.“
„A primaevis suae pueritiae annis.“ – Itt a pueritia szó alatt ifju kort, nem pedig gyermeki kort kell érteni.
1271-ben V. István király megerősité Lászlónak és Domokosnak Miloslau fiainak a Hudko unokáinak részére II. András királynak Revuczére szóló adománylevelét, és azonfölűl még oly szélességű szomszéd erdővel toldá meg, a milyen hosszú volta már birtokukban létező Revuczepatak melléki föld.
Miloslau (mások szerint Miloslou, sőt Milostou is) Hudkónak harmadik fia volt, ebből eredeztetik magukat a többi felső-kubini családok. A Miloslau-ra szóló eredeti okmány az Országh családnál létezett, jelenleg csak a szepesi káptalannak egy 1433-ki feria 4-ta Cinerum kelt hiteles átíratát bírják, melyet közlő is olvasott.
1274-ben (XII. Calend. Septemb.) IV. László király Hudkonak Miluslou fiától nemzett László és Domokos unokáit a Revucze patak melléki föld és erdei adományos bírtokban megerősíti.
1288-ban Miloslounak fiai László és Domokos, továbbá Lászlónak fiai Tamás és János, és Domokosnak fiai Péter és Márton eladják a turóczi convent előtt Juche és Gyurke nagybátyjaiknak Revuczei birtokukat 40 nehéz arany márkáért örökáron.
1325-ben (in octavis festi b. Joh. Bapt.) a turóczi convent előtt a zólyomi főispán Donch mester cserét teszen Juche fiaival Miklóssal, Péterrel és Fülöppel, nem különben Gyurke máskép Synik fiaival Mihálylyal és Adorjánnal, mely szerint ezek revuczei birtokjukat a rózsahegyi kincstári uradalomhoz engedték csatoltatni, helyébe pedig az Árva megyei felső-kubini (az akkori okmányban Kolbin) birtokot kapták.
1327-ben (in dominica Invocavit) a turóczi convent előtt ellentmond felső-kolbini (Kubini) Salamon literatus, Miklósnak fia, Juchenak unokája, maga s testvérei nevében azon adománynak, mely szerint I. Lajos király bizonyos Jánosnak, Alman de Arwa fiának, a medzihradnei patak mindkét oldalán fekvő erdőséget adta, minthogy ezen erdőrészek a felső-kubini határhoz tartoznak.
1338-ban – (mások szerint 1388-ban in festivitate Pentecostes) felső-kubini Salamon literatus, Miklósnak fia, Juchenak unokája; és ifj. Miklós Márknak, s András Lőrincznek fiai; – nem különben Bálint Mesknek fia, János Istvánnak fia, mindketten Adorjánnak unokái egy részről, más részről pedig felső-kubini Jánosnak fia Miklós a turóczi convent előtt bevallást tesznek arról, miszerint Lajos királynak a felső-kubini és revuczei birtokok fölcseréléséről kiadott okmányban helytelenül vétetett volna föl f.-kubini János, máskép ifjabb Miklósnak az atyja, mintha t. i. ez Adorjánnak fia lett volna; mert valósággal az nem volt, hanem hogy ezen ifj. Miklós valósággal Jánosnak a fia, ez pedig Mihálynak, ez pedig Gyurkenak a fia vala, Adorján tehát szintén Gyurkénak fia, Mihálylyal egytestvér atyafi volt.
1339-ben (in octavis festi b. Mich. Arch.) Pál országbíró felső-kubini Adorján fiának Meskónak, és Miklós fiának Márknak, Gergelynek és Lőrincznek a revuczei birtok miatt Donch zólyomi főispán elleni nyolczados perükben a tárgyalást in octavas epiphaniae elhalasztja.
1351-ben (die festo beati Michaelis Archangeli) Szent-annai Lászlónak fia Mihály és Istvánnak fiai János, László és Jakab egyrészről, másrészről f.-kubini Miklósnak fia Lőrincz, és Adorjánnak fia István, a Jaszenova-rét és f.-kubini közötti határvonalok megalapításában választott bírák előtt megegyezvén, ezen határjárási okmányt maguknak a turóczi convent által kiadatják.
1355-ben (feria 3. prox. ante fest. ascens. Domini prox. praeterita) felső-kubini Adorjánnak fia Mesk a zaszkaliczai határjárásnál zaszkaliczai Bene fiának Miklósnak bíztosítására és abba leendő bevezetésére Lajos király által királyi emberűl neveztetvén, e megbizásban a turóczi convent tanusága közbejöttével eljárt, és az illetőt minden ellentmondás nélkül beiktatván, erről nevezett évben az Ur menybemeneteli ünnepén jelentést tett.
1355-ben (Feria 6-ta prox. post festum b. Lucae evang.) Lajos király Visegrádon kelt adományában f.-kubini Miklós fiainak Márknak, Gergelynek, Salamonnak, és Lőrincznek, továbbá Adorján fiainak Mesknek, Istvánnak, Ivánkának, és Jánosnak Felső-Kubint, – az Árva vári birtokhoz tartozó helységet adományozza, viszont a megnevezett adományozottak Revucze nevű birtokukat, mint a rózsahegyi kamarai uradalomhoz hasznosabbat bekeblezni átengedik.
1355-ben (in vigilia Apostolorum Simonis et Judae) Visegrádon kelt Lajos királynak iktató parancsa, melynek tartalma szerint felső-kubini Márk, Lőrincz, Gergely és Salamon, Miklósnak fiai, Juchénak unokái; és Mesk, István s Ivánka Adorjánnak fiai, Gyurkénak unokái, nem különben János, Mihálynak fia, s Gyurkénak unokája a már előbb neki csere-adomány czímen adott felső-kubini birtokba törvényes módon beiktatandók voltak; mely iktatás (feria 3-tia prox. ante festum beati Martini confessoris) Maczknak fia Gay Miklós és Lőrincz kanonok által minden ellentmondás nélkül teljesítetvén, ez uttal egyszersmind a bírtok határai is megjárattak és újíttattak.
1361-ben (Octavo Calendis maji.) Lajos kir. ismét megerősíti azon kir. adományt, melyet f.-kubini Miklós és Adorján fiainak felső-kubini birtokaikra adott, mely adománylevél egyszersmind Gergelyre, Márknak fiára Miklósra, Lőrincznek fiára Andrásra, Miklósnak unokájára, valamint Fabus fiára Tamásra, Péternek unokájára, Fülöpnek fiára Balásra, Kis-Mártonnak fiára Istvánra, István fiára Péterre, Jánosnak fiára ifj. Miklósra, Gyurkénak unokájára is kiterjeszkedik.
1362-ben (octava die octavarum festi beati Mich. Arch.) Bubek István országbírónak Visegrádon kelt ítélet levelében azon nyolczados pör folytán, mely egyrészről Miloslaunak egyenes utoda és férfi rokonai, másrészről f.-kubini Salamon deák és ennek vére között a Revucze s f.-kubini birtok, vagy is tulajdonképen ezeket illető okmányok tárgyában folyt, (calumniális itéletet hozva) a panaszlókat örök hallgatásban elmarasztalta.
1365-ben a turóczi convent bizonyságot teszen arról, hogy Donch mester, zólyomi főispán és fiai László János és István cserébe adták az árvai várhoz tartozott f.-kubini helységet Revucze helységért Iuche fiainak Miklósnak, Péternek, és Fülöpnek, valamint Gyurke fiainak Mihálynak és Adorjánnak. Ezen és szintén a turóczi conventnek 1288-ki oklevele szerint Hudkont ivadéka következőleg sarjadzott le:
Comes Hudkont 1222.; Juche a Kubinyi cs. törzse.; Péter.; Miklós.; Fülöp.; Márk.; Salamon literatus 1362. panaszlott alperes.; Gergely.; Lőrincz.; Miklós.; András.; Gyurke v. Synik a Mesko cs. törzse.; Adorján.; Mihály; Mesk 1355.; István.; János máskép Ivánka.; János.; Bálint.; János.; Miklós.; Miloslau de Liptó.; Domokos; Péter.; Márton.; István.; András 1362. panaszló fölperes.; László.; János.; Tamás.; Alman.; Iwian.; Pál.; János.
1381-ben (in festo b. Bartholomaei Apost.) Visegrádon kelt Lajos király ótalom levele a felső-kubini birtokosok részére, névszerint Miklósnak fia Salamon deák (literatus), Gergelynek fia János, Márknak fia Miklós, Lőrincznek fia András mint Juchenak unokái; továbbá Benedek és Bálint, valamint Jánosnak fia Miklós, ki Istvánnak unokája volt, mind Mesk unokái, részekre, mely ótalom levélnél fogva a medzihradnei patak mindkét oldalán fekvő brabakő birtokaikat a szomszéd birtokosok, névszerint medzihradnei Haab László és Alman és felső-lesztinei Mártonnak fia Mihály ellen minden hatalmaskodó foglalás ellenében pártolásába veszi, s nevezetteket e részben minden hatalmaskodástól eltiltja.
1386-ban (feria 4. prox. post dom. Quasimodo geniti) Zsigmond király felső-kubini Mesknek fiát Bálintot medzihradnei Haab fiának Jánosnak s rokonainak a medzihradnei birtokba leendő iktatásnál királyi emberűl nevezi.
1390-ben (in festo omnium Sanctorum) felső-kubini Salamon literatus tiltakozik a turóczi convent előtt bizonyos Rásztokai Fabiánnak fia Demeter és egyéb rokonai ellen, eléadván mikép liptói Benedeknek fia János literatus, Domennek unokája, Leschina helység megtelepitése felől Béla király neve alatt költ hamis levéllel a felső-kubini határt elfoglalni szándékoznék a följebbi rásztokai Demeter és egyéb Domichka nevű rokonság részére. Erre nézve nevezett literatus János ládájában Béla királynak és egyéb káptalan-, és konventeknek hamisított pecsétei föltaláltattak a Liptó vármegyei alispán által. Melynélfogva felső-kubini Salamon literatus nevezett Demetert és rokonait a koholt hamis okmány melletti telepítéstől, és ez által a felső-kubini határnak megcsonkításától érdektársai neveikben is eltíltotta.
1417-ben Mesko Jánosnak fia Miklós, és ennek fiai András és László, leányának s illetőleg testvérüknek negyedet adnak a felő-kubini birtokból. Innen származtatik a harmadik, vagy is vegyes curia F.-Kubinban.
1418-ban Zsigmond király f.-kubini Bálintnak fiát Mártont, Mesknek unokáját királyi emberül nevezi azon beiktatáshoz, mely szerint nagy-bisztereczei Bethlen János soltészt (Mártonnak fia) a nagy-bisztereczei soltészságba bevezettetni rendelé.
1422-ben f.-kubini Márton volt Árva vármegye szolgabírája, Gorimala de Lossius Árva vári burggraf alatt. E Márton nemzé Tamás és Benedek nevű fiait, kik közűl az előbbitől a Tomasovics-é, az utóbbitól a Bendovicz nevű Meskó családi vonal származott.
1423-ban f.-kubini Benedeknek vulgó Bendának fia Mihály, mint királyi ember beiktatja Medveczky Theodort s rokonait a medvedzei, birtokba Zsigmond király parancsa folytán.
1424-ben (Tredecimo calendas febr.) Zsigmond király megerősíti s megújítja a felső-kubini birtokról szóló előbbi adományokat, névszerint felső-kubini Miklós fiának Andrásnak, másik Miklós fiának Lászlónak, Bálint fiának Lászlónak, és Mihálynak Istvánnak és Benedek fiainak, István fiának Jánosnak, mint Juche s Gyurke unokáinak.
1426-ban (die dom. prox. post fest. nativ. Domini) f.-kubini Miklósnak fia András, marczalfalvi bessenyői István fiának Jánosnak nevében ellentmond ama iktatásnak, mely szerint Bagyon Lőrincz és Tamás testvérek mint Istvánnak fiai Zaszkalicza helység birtokába bévezettettek.
1433-ban (die Cinerum) f.-kubini Miklósnak fia András a szepesi káptalantól kiveszi hiteles átírátban maga részére Lajos királynak 1355-ben kelt adománylevelét.
1433-ban (die Cinerum) ismét f.-kubini Miklósnak fia András, Gyurkénak unokája a szepesi káptalan által hitelesen átíratja az András király által 1233-ban, és László király által 1274-ben Hudkónak, később pedig Miloslau fiainak Lászlónak és Domokosnak, (Hudko unokáinak) részére a revuczei patak melléki 3 ekényi szántóföld-, és erdőről szóló adományleveleket. Ezen nevezett András magtalanúl halt meg; és az általa 1433-ban átíratott okmányok eredetije jelenleg a felső-kubini Ország családnál létezik.
1437-ben (die festi b. Margaretae Virg.) Mesknek fia István mint királyi ember működött Reviczky Benedeknek és Lászlónak Nagyfalugyi Pál és János ellen bizonyos letartott jobbágy visszafoglalási ügyében.
1475-ben (feria 6. prox. post fest. Visit. B. M. V.) Mátyás király által a revisnyei birtokba új adomány jogán beiktatni rendelt Reviczky Benedek fiainak Mátyásnak és Jánosnak részeikre kiadott iktató parancsban királyi emberekűl neveztetnek: f.-kubini Benedek vagy János avagy Péter, vagypedig Bálint vagy végre Gaskó nevű György, f.-kubini Meskó ivadékok.
1503-ban Ulászló királynak a medvedzei birtokosok részére adott új adományi iktató parancsában királyi emberekűl kijelöltetnek felső-kubini Pál, vagy Péter vagy Bálint vagy Benedek vagy végre Máté. Ezen utóbbi (t. i. Máté) Meskovicz vulgo Bendovicz Ádámnak a fia, – Péter és Benedek testvérek pedig Tamásnak a fiai voltak; mindnyájan Mesko családbeliek.
1509-ben Mesko Ádám és testvérei Márton, László és János Bendeviczoknak neveztetnek, atyjok Benedek (máskép Benda) után; és ez elnevezést ők elvállalták és használták.
1520-ban Mesko Jánosnak fia András, Jandura-nak elneveztetvén, ez elnevezést fölvevé és utódaira is átszállítá.
1537–1540-ben felső-kubini Tomasovics (Mesko) Orbán volt Árva vármegye alispánja, Dubove János főispán alatt. Ezen Orbán volt Rakovszky Szaniszlónak sógora, ki nőűl Mesko Borbálát bírta. És ez Orbán eddig valószínűleg azért nem volt a Mesko család származati tábláján felhozva, minthogy Tomassovics néven fordúlván elé, ugyan e név benne, mint ki magnélkűl halt meg, elenyészett; egyébiránt, hogy a két testvérnek Tamás és Benedeknek a fiai Tomasovicz- és Bendovicz-oknak neveztettek; és hogy Orbán alispán a Tomásovics név viselése mellett is valósággal Mesko családbeli volt, kétséget nem szenved.
1550-ben (feria 5-ta in octava festi sacratissimi corp. Christi) az akkori Árva megye kir. bízottság előt Zedlniczky Venczeszló bitorlásai s határfoglalásai ellen a többi panaszok sorába f. kubini János és testvérei dicti Bendovicz panaszaik szintén eléfordúlnak, és ügyeiket egészen a kir. curiára felviszik.
1558-ban Felső-Kubin főbbjeinek, névszerint pedig Kubiny Kristófnak, Zmeskal Venczeszló és neje Maróthy Borbála ellen a nyolczados törvényszék előtt folyt pörük; melyben a véghezvitt tanúvallatásokból kiderűl, mikép Juche és Gyurke utódjai már ekkor különféle vezeték nevekkel bírván, ezeket családnevekűl használták. Igy találjuk Kubinszky Lőrinczet, Gazda Györgyöt, Matyasovicz Ivanist, Polgár Bernátot, Stephanovicz Mátét, és Bertalant, Laukovich Mihályt, Balás Mátét, Michalovicz Orbánt, Galko Jakabot, Galgoviczot és Valentics-ot, Benkovicz Mihályt, Bendovicz Jakabot, és Mátét, Koroda Pétert, és Bertalant. Jandura Jánost, és más több felső-kubini közbirtokossal és vérrokonnal.
1560-ban (festo b. Gregorii Papae prox. praet.) I. Ferdinand király által nagy-palugyai Plathy Mihály és Jánosnak Palugya, Csimkova, Turócz-Divék, és Kálnok helységre adott új adomány levélben a Csimkovába leendő beiktatáshoz királyi emberűl f.-kubini Jandura János és András máskép Meskovicz jelöltetett ki, és e megbízatásban Jandura Meskovics András el is járt.
1579–1591-ben a Medveczky György és Jezerniczky Gáspár között folyt nyolczados pörnek végrehajtására t. i. a kis-bisztereczei és medvedzei birtok visszaadására Mesko György és Miklós kir. emberekűl neveztettek ki.
1583-ban f.-kubini Mesko Miklós, Árva megyei törvényszéki táblabíró, valamint Mesko Mátyás, Lőrincz, András, Mihály, István, János, és Jakab, mint tanúk és szomszéd birtokosok fordúlnak elé a gróf Thurzó György ellen nővére által, az árvai uradalomhoz jogegyenlőség alapján támasztott igénypörben.
1591-ben Mesko György és Mátyás (Balassovicz) mint tanúk, Mesko Miklós pedig mint törvényszéki táblabíró említetnek a Jezerniczky Medveczkyféle perben.
1595-ben Mesko György, mint szomszéd birtokos fordúl elé gróf Thurzó Györgynek az árvai uradalomba történt beiktatásáról szóló jelentésben.
1595-ki dec. 18-án Rudolf királytól új adományt nyert felső-kubini Walentich máskép Galko Jakab a felső-kubini birtok azon részére, melyen a fivér kihaltával Pálnak fia, a most nevezett Jakab, és Walentich Györgynek fiai Mátyás, András, Benedek és Flórián székeltek. Azonban 1596-ban a beiktatásnál, melynél a nyitrai káptalan egyik papja mellett a királyi ember felső-kubini Országh Miklós volt, ezen adománynak mint igénytartók ellentmondtak: felső-kubini Mesko Kristóf, Albert, György, és András, nem különben f.-kubini Országh Máté, id. és if. György.
1605. május 11-én lapis-pataki Segnyei Miklós, (Bocskai) István királynak hadi főparancsnoka Mesko Györgynek adományozza azon kis-bisztereczei és medvedzei birtokrészt, mely Medveczky Péternek hűtlenségi bélyegén Jezerniczky István kezébe jutott; utóbb kiegyezés által csak a medvedzei birtokrész maradt Mesko György birtokában.
1606–1617-ben Mesko György Thurzó György részéről az Árva uradalmi ügyek igazgatója volt.
1607-ben Mesko Miklós Árva megye szolgabírája, ugyan akkor Mesko Mátyás Árva vármegye esküdtje.
1609-ben gr. Illésházy István nádortól adományt szerez f.-kubini Mesko Mátyásnak fia György és Turánszky Dániel, magvaszakadás czímen egy felső-kubini birtokrészre, melynek a beiktatásnál (hol a nyitrai káptalan küldötte, egy káptalani tag, és Ország Miklós mint nádori ember működött), ellentmondtak a következők: Ivanovicz Mátyás, Koroda Péter, Simon, Felix, Benedek és Bertalan, Stephanovics Jakab, Lauko György és Mihály, ifj. Mesko György, Dániel, Ádám és Jakab, Országh máskép Gazda Lenárd mindnyájan „felső-kubini“ előnévvel élő, odavaló birtokosok.
1611-ben Mesko Mátyás, atyja az ifj. Mátyás után Matyejovich elnevezéssel különböztetett, és az e nevű vonalnak alapítója lett.
1613-ban Mesko Dániel, Balásnak unokája, minthogy a nagyapai házban benmaradt, Balasik-nak elneveztetett, és az e nevű vonalnak ősévé lőn.
1618–1625 Mesko Miklós Árva megye szolgabírája és Mesko Mátyás esküdt az álsó-kubini és medzihradnei erdei kihágások bírói szemléjét végzik.
1631. id. és ifj. Mesko György közbenjárók a nemes Zsuffa, Burián, Kangyerka és Kupcsóféle nemes-dedinai Revizcky család elleni határjárási levelek kiadatása alkalmával.
1633–36-ban Mesko György az árvai uradalom ügyigazgatója, gr. Illyesházi Gáspár főispán kedves embere.
1634-ben Mesko Miklós Árva megyei szolgabíró.
1635-ben ifj. Mesko György szintén Árva megyei szolgabíró, valamint 1638-ban is, a midőn Mesko Simon esküdt volt.
1640-ben Mesko Albertnak fia György, „Albertovje“ elnevezéssel különböztetik, és innen az Obertovje, helyesebben Albertovje vonalnak lett eldőde.
1646–47-ben Mesko György Árva megyei szolgabíró, idősb és ifj. János pedig esküdt volt.
1652-ben Mesko Miklós az Árva megyei följebbviteli törvényszék bírája. Ugyan akkor Albert megyei szolgabíró; idősb János táblabíró, középső János pedig törvényszéki ülnök volt.
1653-ban Mesko György Árva megye szolgabírája.
1652–1660-ban ifj. Mesko János Árva vármegye jegyzője volt. És ez okon e Jánostól kapta a Balásféle vonalnak egyik ága a „Piszárovje“ elnevezést.
1660-ban ifj. Mesko Albert gr. Tököly Istvánnak a likavai uradalom részére ügyvéde, ki hű szolgálatai jutalmául Tökölytől a Lucskei erdőségekben közös faizással adományoztatván, utódainál magának hálás emléket szerzett. Idővel ezen közfaizás majdnem az egész családra nagyban kiterjesztetvén, a kir. kamara, mint a likavai uradalom birtokosa, már épen pör útján keresi az e részbeni szabályozást.
1660-ban Mesko Andrásnak fia Mátyás, unokája idősb Mátyásnak, Matyejasovje elnevezéssel kezd élni, ez által ő lett a Matyejasovje nevű vonalnak az eldőde.
1661–1662-ben Mesko id. Albert Árva megye szolgabírája, János pedig esküdtje.
1664-ben Mesko György, – hívatalára nézve 1664–1665-ben szintén Árva megyei szolgabíró, – a közte s a Medveczky család között felforgó birtokváltási ügyben a beruházási összegekkel inteti Medveczky Mátét, Györgyöt, Andrást és Dávidot.
1665-ben Mesko ifj. Albert Árva megye aljegyzője volt.
1668-ban Mesko György birta Nógrád megyében nagy-kürtösi erdőt a Géczyekkel együtt Sóos jogon.
1671–1677-ben Mesko János Árva megye esküdtje; 1672-ben Mesko Albert Árva uradalmi ügyek igazgatója voltak.
1680-ban Mesko András, M. Kristófnak fia, a Kristofovich elnevezéssel különböztetett, és az e nevű ágnak alapítója lőn.
1684-ben f.-kubini Mesko Sándor tapasztalás kedveért utazásokat tett.
1685-ben Mesko Miklós deák (tótúl zsák) Simonnak fia, atyja nevéről Simunovje elnevezést nyert, s tőle veszi leágazását a Simunovje és Zsákovje nevű ivadék.
1698. és 1699-ben f.-kubini Brtoss György és István ellen vér- és jogkirekesztő panaszszal léptek föl Árva megye előtt Kubinyi András és Mesko Simon Zsakovicz.
1709-ben Mesko családnak egyik Nógrád megyében lakó ága a Rákóczy fölkeléshez egy zsoldost állított. Ugyan akkor és ugyan ott Pál a füleki járásban csekély jövedelme miatt nem állított.
1711-ben Mesko János Nógrád megyének perceptora, 1716-ban szolgabírája volt 1721-ig.
1713. april. 10-én a felső-kubini közbirtokosok a Chocs és Danjelovecz nevű erdőségekben és legelőkben behozandó arányosításra nézve III. Károly királytól osztoztató parancsot eszközölnek, melynek folytán a felek közt létesített arányossági osztály szerint az egész felső-kubini közbirtokosság három kuriára osztatott, ezek egyike a Kubinyi-Brtoss-Stephanovicz, és Kóroda családok illetékébe, a második és harmadik a Meskó, Országh, Gazda és Ivanovicz családok birtokába számítattak; végre a Kubinyiak jobbágysága a faizás és legeltetés tekintetéből egy negyedik kuria haszonvételében részesítetett.
1719-ben Mesko Mátyás lőn Árva vármegye legelső tisztügyésze, és 1723-ban 30 for. évi fizetéssel e hívatalban megerősítetett.
1721. julius 2-én Mesko Adám báróságot nyert, és ekkor következő czímert, a paizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osztály ismét balról jobbra lefelé rézsutos vonalokkal három udvarra oszlik, a felső kék udvarban félhold, az alsó kék udvarban arany csillag ragyog; a középső vörös udvarban balfelé menő kettősfarkú oroszlán látszik; a paizs baloldali osztálya ezüst udvart mutat, melyben jobbról balfelé rézsutosan vont két vörös szelemen látható, ez utóbbi már a paizs alyjáig ér. A paizs fölötti bárói koronán két koronás sisak áll, a jobb oldaliból kettősfarkú oroszlán emelkedik ki, kivont pallos hegyén koronát tartva, a baloldaliból pedig zöldelő pálmafa nyúlik föl. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.*
Collect. herald. pag. 117. és Adami Scuta gentil. tom. VII.
Ezen báró Mesko Ádám 1730-ban aranysarkantyús vitéz, a m. kir. helytartóság tanácsosa és iroda igazgatója volt. Testvére
Jakab szintén báró, nejével Hegymeghy Borbálával szép vagyont szerzett, és herczeg Lobkovicztól a Rákóczyféle birtokok közűl Enyiczkét és a felső-vadászi uradalmat megvévén, ezekre valamint Abauj megyében a Hernád-Nempti, Széplak-, Kak nevű jószágra királyi adományt nyert. Ezenkívűl birt még Felső-Osván, székhelye pedig Enyiczke volt, melyről, valamint Széplakról a Meskó bárói ág előnevét is írta. Ezen említett Jakab 1733-ban királyi tanácsossá neveztetett.
1731. május 7-én f.-kubini Mesko András és János, Mátyásnak fiai, Árva megyének gyűlésén ügyvédekül felesküdtettek.
1732. dec. 2-án a m. kir. helytartó tanács intézkedett, miszerint az ezen családban használatba jött kettős vezetéknevek, u. m. Matyejovich, Istvánovich, Albertovich stb. iránt nyomozás tétessék, a Brtoss máskép Stephanovich-féle vonalra nézve pedig ennek bővebb igazolása kivántatott.
1734–1755-ig Mesko Sámuelt találjuk a Nógrád megyei birtokos nemesség lajstromában.
1742-ben Mesko Mátyásnak fia Mátyás (a Matyejovje vonalból) Árva megye egyik tiszti-ügyésze volt.
1749-ben ifj. Mesko András Árva megyei esküdt, az alispán és egyik szolgabíróval a medzihradnei erdők felosztásánál működik.
1750. febr. 12-én Mesko Stephanovich János, azon felső-kubini birtokrészre, névszerint Sikuloszka-féle nemes udvarra, mely Mesko Pál magvaszakadtán a koronára szált, és a Greskouszka máskép Laukouszka curiára, mely Mesko György kihaltával szabad adományozás alá esett, valamint a Stephanovicsféle nemes telekre is, melyet Mesko Stephanovics András kihalása által örökség útján kapott, – gróf Pálffy János nádortól adományt szerzett.
1753-ban Mesko idősb András Árva megyei esküdt, mint szomszéd birtokos Ambrózy János és Mihálynak a kis-besztereczei birtokba történt beiktatásánál jelen volt.
1759-ben (sub termino generalium judiciorum regni post pascha 28. maji.) Mesko János, Christophori fölperessége alatt id. és ifj. Brtoss Mesko ellen vér és jog tagadási pörében bővebb bizonyítékokra útaltatik.
1769-ben nemes Galkovics György és Mesko György Stephanovich, Árva megye előtt magukat mint a f.-kubini Galkovich-féle birtokjognak egyedűli s legközelebbi képviselői igazolják.
1772-ben a Mesko család származási tábláját 1222-től 1772-ig okmányokkal igazolva Árva megye eléterjeszti és hitelesíti.
1772-ben Mesko Illés (Stephanovics) Árva vármegye főszolgabírájává választatik; 1781-ben e hívatalban megerősítetik.
1774-ben Mesko Jónás Árva megye esküdtje.
1780-ban Mesko Miklós-nak, fia Jónás Árva vármegyétől nemességéről bizonyítványt vévén ki, azt 1781-ben Nógrád vármegyében (lakhelyén) kihírdetteté.
1788-ban Mesko Andrásnak fia Jónás a Matyejovje vonalból, Árva vármegye szolgabírája volt.
1794. jun. 7-én f.-kubini Mesko Illés Zemplín vármegyétől nyert nemesi bizonyítványt, melyet 1795. május 6-án Krassó vármegyében kihírdettetett. mint lakhelyén, hol megyei esküdt volt. Utóbb Temes vármegyébe költözött, hol utódai most is élnek.
1796. jul. 5-én Mesko Sámuel Nógrád vármegye főszolgabírájává választatott. 1805-ben főperceptor volt.
1800. Mesko Gáspár a Matyejovje vonalból Árva megyei nemesi pénztárnok, feleségétől Kubinyi Karolinától gyermekei: Károly, Julia, Franciska, Tamás.
1800. Mesko Kristóf ágából Kristóf hites ügyvéd F.-Kubinban.
Ugyan ekkor az Albert vonalából Mesko Mihály volt Árva megye érdemes levéltárnoka.
1802-ben Mesko Mátyás, ki Csetneken lakott, Árva vármegyétől nemesi bizonyítványt vett ki.
1805-ben f.-kubini báró Mesko József M. Terézia rend vitéze, és egy magyar lovas ezred ezredese.
Ugyan ekkor Mesko Jánosnak özvegye Marikovszky Magdolna.
1808-ban Mesko András (Andrásnak fia, a János ágából) volt Árva vármegye tiszti ügyésze, később Árva uradalmi ügyész, és az árvai evang. esperesség jegyzője.
Mesko Jónás (Albert ágából) Árva megyei esküdt és táblabíró.
1809. Mesko József a most említett Jónásnak testvére (Albert ágából.) Ez ifju korában mint cadet az Alvinczy ezredbe lépvén, Nándor-Fejérvárnál vitézűl vívott, és részt vett ezután 1809-ig a török és olasz hadjáratokban. Ő volt első 1796-ban a cereai ütközetben, hol vitéz ezredével dicsőséget aratott. 1797-ben a rivoli, 1800-ban a marengói, 1805-ben a caldierai csatákban, átalán mint ezredének egyik legelszántabb hőse lett ismeretes. 1809-ben Ferencz Károly ezredébe főtisztűl áttétetvén, egész a párizsi békekötésig számtalanszor harczolt. 1819-ben noha még teljes erejében állt, nyugalomba tétetett; és nejétől likai Persich Emiliától született József, István, Antonia és Szidonia gyermekei növeléséről gondoskodott. Meghalt Gratzban 1847-ben.
1809-ben Meskó Elek (a Stephanovics Brtosovicsféle ágból) katonaságra lépett, és tiszttársai által fölötte magasztalt cs. kir. kapitány volt. Nejétől báró Luzénszky leánytól Vendel és Arisztid fiakat nevelt.
1815-ben f.-kubini Mesko Miklós Erdélyben Küküllő vármegyében ügyvéd.
1828-ban Mesko Sámuel (Albert ágából) hites ügyvéd Felső-Kubinban.
1838-ban május 2-án Mesko István hites ügyvéd Nógrád vármegyében Bágyonban lakozó, nevezett megye előtt nemességét kihírdetteté, fiai Sándor és István részökre is.
1842-ben Mesko Károly, (a Matyejovje ágnak egyik kitűnő tagja); előbb Árva vármegyének tiszti főügyésze, utóbb Árva uradalmi ügyész, lelkes hazafiságáról, és magyar szívűségéről ismeretes. Feleségétől Reisz Borbálától született Gabriella, Borbála és Julia leányainak gondos atyja.
1842-ben Mesko id. Vendel (Stephanovics ágból) Árva megye szolgabírája, utóbb alispánja.
1845-ben Mesko Jonathán (Albert ágából) Árva megye számvevője, hét kitűnő fi-magzatnak páratlan gondosságú atyja.
– Mesko Ezechiel (ifj. Balás ágából) Temes vármegye szolgabírája.
– Mesko Dienes (Albert ágából) Temesvárott hites ügyvéd.
– Mesko József (Albert ágából) Árva megyei esküdt, később adószedő, és 1860-ban várnagy.
– Mesko Tamás (a Matyejovje ágából) Árva megyei esküdt, utóbb adószedő, 1860-ban szolgabíró; különben rokkant huszár tiszt. Feleségétől fancsali Jóob Vilmától fia Tivadar.
1845-ben Mesko Albert (Albert ágából) Árva megyei esküdt, utóbb útibíztos.
– Meskó Boldizsár a most említett Albertnak testvére, ugyan ott csendbíztos,
– Mesko Lajos (Albert ágából) Árva vármegyei esküdt, utóbb számvevő, 1856–1860-ig alsó-kubini törvényszéki tiszt. 1860-ban ismét számvevő.
– Mesko ifj. Vendel (János ágából) Árva megyei szolgabíró, utóbb főadószedő.
1848-ban Mesko Arisztid (Stephanovics ági) Liptó vármegyében szolgabíró, később jegyző, 1858-ban illavai cs. kir. járásbíró, meghalt 1860-ban.
– Mesko Pál (a Piszarovje ágból) orvostudor, és Szabolcs megyei nyiregyházi és kis-várdai r. orvos.
1854-ben Mesko Adeodát, (Albert ágából) Árva megye főszolgabírája, – 1860-ban tiszti főügyésze.
– Mesko Amand (Albert ágából) hites mérnök és ügyvéd. 1860-ban Árva megye rendes mérnöke.
1860-ban Mesko Frigyes (Albert ágából) cs. kir. főhadnagy. – Mesko Vincze, ugyan azon ágból, Árva uradalmi tiszt. – Mesko Károly, Árva megyében kerületi jegyző.
– Mesko Gyula és Kálmán (ifj. Balás ágából) Temesvárott székelnek, az egyik ott a volt urbéri bíróság ülnöke, a másik ügyvéd.
1861-ben. Mesko István cs. kir. tábornok (Albert ágából) József katonai főtisztnek Persich Emiliától Zágrábban 1807-ben született fia. Atyja nyomdokain indúlva, a bécs-ujvárosi hadi-intézetben végzett tanulmányai után a hadseregbe lépett, és kitűnő szolgálatai által tábornokságig emelkedett. Egész szolgálati ideje alatt szüntelen magyar ezredekbe osztva, legtöbbnyire Olaszországban szolgált, és ott az 1848. 1849. és 1859-ki hadjáratban tényleges részt vett; és magas állása által családja régi fényét a hadi téren ujjolag emelte. Testvérbátyja József 1805-ben Bécsben, nővérei Antonia 1809-ben és Szidonia 1813-ban Zágrábban születtek; ez utóbbi 1827-ben Grátzban meghalt.
A család leágazása a különböző nevű ágazatok szerint a következő táblázatokon látható:
I. tábla.
Hudkont 1233. Revucze föld szerzőja.; Ice, máskép Juche a Kubinyi cs. törzse.; Miklós.; Péter.; Fülöp.; stb.; Gyurke v. Gwrke a Mesko cs. törzse.; Adorján.; Mihály.; Ivánka.; Mesk.; István.; Márton törpe 1361.; János.; István. †; Miklós.; Péter. †; András.; László. 1417.; Kata.; Miklós. †; Benedek.; Bálint.; István.; Mihály. 1424.; István.; Márton 1424.; János. 1424.; Tamás.; Benedek.; Péter 1509. (Margit.); Benedek.; János 1509. v. Jandura.; Ádám v. Meskovics Bendovics; Márton. †; László. †; János.; Veronka.; Balás. Folyt. II. táblán.; Bora (Rakovszky Szaniszló.); András Jandura. Folyt. VI. táblán.; András. L. IV. táblán.; György.; Mátyás L. V. táblán.
II. tábla
Balás vonalán a Simunovje, Zsákovje és Piszarovje ágak.
Balás, ki az I. táblán. 1512.; György 1545.; Mihály.; Mátyás. Folyt. III. táblán.; Péter. †; János. †; Mátyás.; Mihály.; András.; Simon.; Dániel. 1617.; Miklós 1685.; János Árva várm. főjegyzője. Piszarovje.; János.; Mátyás.; Simon.; György.; Mihály.; János.; Simon.; János.; Sándor.; Mihály.; Ádám.; József.; János.; Mihály.; Mihály.; János.; N. N.; András (Mlinarik Anna.); Simon.; György (Gregovics Anna.) N.; András.; Mátyás.; Dániel.; János. †; János.; Pál Nyiregyházán.; András. †; Mihály. †; János. †; Mihály.; Jónás.; Gáspár kovács (Ludovszky Zsófia. †); Mihály.; Pál orvos.; Sámuel.; Péter.; Miklós.; István.; Péter 1736.; János.; Sándor.; Albert. †; Tóbiás. †; László 1781.; Bénjámin.; Absolon.; Elek könyvkötő 1848.; Juthai.; János.; Miklós.; Mátyás.; Jakab.; György.; András.; Ezechiel.; Péter. †; István.; András. †; László.; István.; Eugen. szül. 1860.; József.; Elek. †; Mihály.; Elek.; Náthán.; Ezechiel.; Pál.; József.; Jónás.
III. tábla.
Balás vonalán a Matyejovje és Balaskovje ágak. Mátyás, ki a II. táblán. 1545. 1585.; György. †; Mátyás a Matyejovje melléknevű.; Miklós. †; Dániel a nagyapai ház után Balásik nevű.; Miklós. †; Mátyás 1665.; Miklós.; Gergely 1617. †; György.; Mátyás 1689.; Mátyás 1631.; János.; András.; Mátyás 1754.; Mátyás 1713.; János.; István.; András.; János.; Jónás.; Gábor.; István.; Elek.; József. †; Miklós.; József.; Pál.; András 1754.; Mátyás Árva v. ügyész 1742.; Sándor.; Ezechiel. Temes v. sz.-bíró.; Mátyás.; Jónás Árva v. sz.-bíró.; Gáspár Árva v. adószedő (Kubinyi Karolina.); Gábor Erdélybe költözött.; Gáspár.; Ezechiel.; Gásp.; Gyula Temesben ügyvéd.; Kálmán Temesben úrbéri törvszéki ülnök.; Mátyás fölp.; András.; Károly Árva v. főügyész (Reisz Bora.); Tamás 1849. Árva v. adószedő. (Joob Vilma.); Julia (Csillaghy Sámuel.); Franciska.; Gabriella.; Bora.; Julia.; Teodor. †; Mátyás.; János.; József.; György.; Gáspár. †; János.; Mátyás.; Illés.; Zachariás; Zemplín megyében; Mátyás.; Jónás.; József. †; Illés.; János.; Gáspár. †; Péter. †; Mátyás.; József.; Bénjámin.; Sándor.; Mátyás.; József.; Károly.; Elek.; Sándor.; Vendel.; Gáspár.; József.
IV. tábla.
Benedek vonalán az enyiczkei és nógrádi ág. János, ki az I. táblán. 1517. Meskovicz s Bendovicz melléknévvel.; András.; György.; Mátyás. Folyt. V. táblán.; Jakab.; Boldizsár.; András bárói ág.; János. †; Márton.; Sámuel.; Jakab Enyiczket szerzi s báró lett 1721. (Hegymeghy Borbála.); Ádám. 1721. báró.; Katalin.; Judit (Horváthy Pál.); Sámuel 1734. 1755. (Podmaniczky N.); Jakab.; János (Gedey Johanna.); Jakab.; József 1805. tábornok M. Terézia r. lovagja báró.; Sámuel Nógrád várm. főszolgabíró s főperceptor 1797–1805. (Czeglédy Teréz); János (Marikovszky Magdolna.); Miklós.; Jakab (gr. Fáy Mária † 1860.); Vincze F.-Vadászit birta. †; Antal.; N. † 1838.; Irene (gr. Zichy Henrik.); Zenaide † 1861. apr. (gr. Péchy Emánuel.); Janka (Desericzky József.); Sándor lakott Erdő-Tarcsán.
A mult század végén Nógrád megyébe szintén egy ágazat szakadván, ennek származati táblája ez:
Miklós.; János 1780. Árvától nsi bizonyitványt.; István tbíró, ügyvéd lak. Bágyonban public. Nógrádban 1838.; Sándor.; István.; N. (Szabó Károly.)
V. Tábla.
Benedek vonalán az Albertovje és Jancsovje ágazatok. Mátyás, ki a IV. táblán.; Albert.; György.; Miklós.; János.; László. †; Kristóf. †; János.; György.; Jób (Radvánszky Judit); István vulgo Jancsovje.; utódai Sárosban.; Zsuzsa. †; György. †; Pál. †; Medzihradnén.; Gábor.; Anna.; Krisztina.; György 1668.; Mária (Kanizsai Borbély Zsigmond.); János. (Szilassy Julianna.); Pál.; Gábor.; János.; György.; András.; Mátyás Albertovje.; György Albertovje.; Mátyás.; Simon.; János. †; Albert 1669. Obertovich gr. Tököly ügyésze.; János.; Miklós.; György.; András.; Márton.; György. †; Albert. †; János.; Miklós.; Albert. †; András.; György †; János. †; Sámuel.; Illés.; Mihály Árva v. levéltárn.; László. †; Albert.; Bálint. †; Dienes ügyvéd Temesvárt † 1848.; Fruzsina.; Gábor. † 1831.; Illés.; Samuel.; Antal. †; Mátyás. †; Jonathán Árva v. számvevő.; András. † 1813.; Izrael árvai erdész.; Miksa Erdélyb.; Pál.; Károly Erdélyb.; György.; Adolf.; Gáspár.; András.; Gáspár.; Ferdinand.; Jób.; Gábor.; Jób.; József.; György.; Jakab.; Jónás.; György. †; András.; Sándor.; László. †; József. †; András. †; Adeodát Erdélyb.; Jónás Árva v. esküdt (Lissovény N.); László. †; József cs. kir. ezredes (Persich Emilia.); Lajos Árva v. számvevő.; Amand mérnök.; Adeodat sz.-bíró.; Fridrik főhadnagy.; Vincze erdész.; Gyula sz.-bírói irnok.; Győző.; József adószedő 1846.; Antal esküdt 1848.; Boldizsár útibíztos 1848.; Bertalan. † 1860.; Kálmán. †; Jenő.; Aurél.; István.; Dezső.; Edvard.; Geiza.; Rudolf.; Lúczius.; Ernest.; Márk.; Pál.; József sz. 1805.; István sz. 1807. tábornok.; Antonia sz. 1809.; Sidonia szül. 1813.
VI. tábla.
A Jandura vonalon álló Matyasovje, Janovje, Kristofovje vagyis Istvanovje ágazatok. András, ki az I. táblán. vagyis Jandura.; Mátyás 1626. Matyasovje ág.; Dániel.; János Janovje.; György. †; István Istvanovje ág.; Dániel. †; György.; György Istvanovje.; András.; Mátyás.; János.; András.; György.; György.; József. †; Kristóf.; György.; Mátyás.; András.; Mihály. Osgyánban.; Mihály.; György.; Mátyás.; György.; Tamás. †; András. Kristofovje.; László.; József.; Mátyás.; András.; János.; László.; János. † 1860.; András. †; Mátyás. †; Mihály.; Kristóf.; András.; György † 1650.; József. †; Sándor.; Gábor.; N.; N.; Péter. †; József.; Kristóf ügyvéd. †; János.; János.; N.; Mátyás.; György. †; János.; Miklós. †; András. †; Pál. 1860.; Pál.; János. †; András.; Mátyás. †; András Árva v. főügyész 1813.; György.; András. †; János.; Mihály.; Vendel 1852. Árva v. pénztárnok.; Mihály.; János.; Sámuel.; György.; György.; Pál..; Gáspár.; Gábor.; Móricz.; Vilmos.; Jónás.; Miklós.; Elek.; Antal.; Erdélyben.; János Oszadán.; Elek.; Miklós. †; Pál.; Pál.; Károly.; József.; Elek.; János.; Károly.; András.; László.; Mátyás. †; László. †; András. †; Mihály. †; Mátyás Kordovanik.; András murár.; Mihály Styavniczán.; Zsuzsi (Mesko Mátyás.); Teréz (Mesko Sándor.); Mária (Mesko György.); Miklós.; János Kis-Selmeczen.; József.
VII. tábla.
A Simunoje ágnak töredéke. N.; N; N.; András.; György. †; József.; Jónás katona.; Sándor.; József.; Mihály.; Sándor 1860.; József.; Pál.; Illés.; József † 1860.; Mihály.; Gáspár.; Jónás.
VIII. tábla.
A Stephanovich, névszerint Gressovich, Laukovich, Brtossovich ágazatok. Mesk, ki az I. táblán.; Miklós.; Benedek.; Bálint.; István.; János 1424.; N.; N.; István.; N.; Gergely vulgo Gresso máskép Gressovich. †; N.; Lőrincz vulgo Lauko vagy Laukovich.; Bertalan vulgo Brtoss.;András Stephanovics.; N.; György. kihalt.; György.; János 1732. vulgo Brtossovich máskép Stephanovich.; Illés Árva várm. sz.-bíró. †; János (Okolicsányi Mária.); Pál. †; Elek cs. k. kapitány (b. Luzsénszky N.); Zsuzsi.; Anna. (Joob Gáspár.); Krisztina.; Vendel 1847. Árva v. alispán (Szentiványi Vilma.); Eduárd †; Arisztid Liptó v. jegyző utóbb cs. k. szolgabiró Illaván (Dercsény Klára.); N.; N.; N.
A kihalt bárói vonalnak czímere, – melyet 1721-ben jul. 12. báró Mesko Ádám szerzett, – következő: a paizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osztály balról jobbfelé húzott két rézsutos vonal által ismét három kissebb udvarra oszlik, melyek közűl a közepső vörös udvarban kettősfarku arany oroszlán jobb felé megy; fölötte a kék udvarban arany félhold, alatta szintén kék udvarban arany csillag ragyog; a paizs baloldali osztálya pedig jobbról balra húzott három vonal által összesen négy t. i. fehér s vörös területekre (plagas) osztatik.
Mesko bárói czímer.
A paizst bárói korona födi, és azon két koronás sisak áll; a jobb oldaliból kettősfarkú oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával pallóst, és azon egy arany koronát tartva; a baloldali sisak koronájából zöldellő pálmafa nyúlik föl. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Az egész czímert itt a metszvény ábrázolja.
