Szévald család.
Szévald család.
Őse Márton, ki nejével Schwarz Anna Erzsébettel, úgy Károly-József, János-Márton, Ferencz, és Anna-Mária gyermekeivel és ezek utódaival együtt 1699. sept. 27-én az ebersdorfi várkastélyban Sewaldt családi névre kelt czímeres levél által Magyarország nemesi rendébe fölvétetvén, ezen nemes levél 1700. január 15-én Komárom vármegye közgyűlésén kihirdettetett.
A nemesség szerző Sewaldt Mártonnak utóbb született Antal-József fiától származott unokája II. Ferenczz kérelmére, ennek fia III. Ferencz-Donáth 1816. évi sept. 18-án Komárom vármegyétől nyervén kétségtelen nemességéről bizonyítványt, abban a családnév „Szévald” meghonosult alakban fordúl elő.
A család czímere – mint itt a metszvény is ábrázolja – fennálló hadi vért, melynek kék udvarában zöld halmon arany grif kiterjesztett szárnyakkal és hátulsó lábain ágaskodik, első jobb lábával három búza kalászt tartva, ballábát ragadozásra kinyújtva. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal fészkén pellikán ül, alatta levő kis fiait felhasitott melle vérével táplálva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös.
Márton és neje Schwarz Anna-Erzsébet Komárom városában lakván, ott nemesi kuriát birtak. Márton 1710-ben elhalt: özvegye 1713. maj. 31-én nemes Satzger Benedekhez ment férjhez, első házasságából származott és akkor még élő gyermekeinek: János-Márton, Antal-József és Mária-Klárának az apai örökségből 2100 rén. forintot kifizetett, a többi ingó és ingatlan vagyont pedig második férjének móringolta, ki azonban magtalanúl húnyt el.
I. Antal József s neje ns. Rőtth Anna-Mária 1737-ben örök áron megvették Tancz Jeromosról örökségképen a Záporszky családra szállott nemesi curiát 1100 ftért.
II. Antal Komárom megyében 1793-ban aljegyző, 1808-ban táblabiró és levéltárnok volt.
Ignácz Demeter 1793-ban Praedikátorrendbeli lelkész és a IV. nyelvészeti osztály tanára volt Sopronban.
II. Ferencz szintén Komárom vármegyében 1780–1825. közhívatalt viselt 45 éven át: a tatai járásban alszolgabíró volt, és megyei táblabiró.
III. Ferencz-Donát szül. 1782-ben Tatán. Földváron (Tolna várm.) 1812. jan. 7-én nőűl vévén kajdacsi Kajdacsy István hajadon leányát Ilonát, ott megtelepedett. 1815. febr. 7-én ipától az ottani póstát átvette és felsőbb megerősítéssel királyi Pósta-mesterré neveztetett. 1816. sept. 18-án Komárom vármegyétől ősi nemességéről nyert bizonyítványát Tolna megyében Szekszárdon 1817. mart. 19-én tartott közgyűlésben kihirdetteté. 1836-ban a megyei táblabirák sorába iktattatott. Meghalt 1839-ben D.-Földvárott. Fiai közűl
István szül. 1813. febr. 16-án. Tolna vármegyében 1837–1849. évi idöközben simontornyai járási esküdt és tiszt. szolgabíró, utóbb pedig várnagy volt. Meghalt 1851. dec. 4-én. Nejétől felső-eőri Nagy Teréztől gyermekei Mathild, Vilmos és Mihály.
Móricz-Ferencz (szül. 1817. sept. 28-án) iskolái végeztével Tolna megyében 1838-ban tiszteletbeli aljegyző lett, 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1840-ben tmásod-, 1845-ben első al- és 1848-ban tiszteletbeli fő-jegyzővé neveztetett. 1843. april. 20-án osztályos testvéreivel kiegyezvén, elhúnyt szülőiről örökségkép visszamaradt mindennemű javakat magához váltott, minek folytán 1844-ben Dunaföldvári kir. pósta-mesterré is kineveztetett. Ugyan ez évben Tolna megye táblabirói közé soroztatott. 1850. febr. 4-én törvényszéki főjegyző, azon évi julius 26-tól 1854. april 24-ig a duna-földvári cs. kir. társasbiróságnál ülnök; 1854–1856. Somogy megye marczali járásába cs. kir. szolgabíró. 1856–59. Veszprém megyében első biztos, 1859. jul. 19-én cs. kir. helytartósági tanácsos és Arad megye főnöke lett. 1859. julius 19-én Duna-Földvárott a Bertalanféle kiterjedt külső birtokot megvásárolta. 1860. január 6-án Aradmegyében az urbéri törvényszék elnöki teendőivel is felruháztatott. 1860. aug. 3-án cs. kir. kamarás lett. 1863. febr. 26-án puszta Szent-András, úgy Bölcske és Madocsa községek határában fekvő Forster-Kornisféle nemesi birtokrészt örök áron megvette. 1864. év elején Veszprém vármegye királyi biztosának kineveztetett, és ugyan ez év elején fejedelmi legfelsőbb engedélyt nyert, hogy „szent-andrási” előnévvel élhessen. * Nejétől Geisz Teréztől, ki 1853. aug. 2-án elhalt, gyermekei Leontina és Móricz.
Sürgöny, hivatalos pol. lap. 1864. april. 18. 99. szám.
A családfa * következő:
Családi közlés szerint.
Márton 1699. ns. † 1710. (Schwarz Anna-Erzse); Kár.-József †; János-Márt. †; I. Ferencz †; Anna-M. †; I. Antal-József 1737. (Rőtth Anna-M.); Mária-Klára †; Teréz (Francsics János); Klára (Hadermann Antal); Bora (Hölzl); II. Antal 1793. 1808. levéltárn. táblabiró.; Ignácz-Dem. szerzetes tanár † 1820.; II. Ferencz komáromv. alszbiró, tbiró † 1825. Tatán (Berner Teréz); Eleonora (Simoncsics); József † 1831. Pulán (Duchon Erzse); ns. Hadáry Antal 1808.; Anna † 1833. Váczon (gyerk. Pyber Ágost.); Teréz † 1858.; III. Ferencz-Donát szül. 1782. † 1839. Póstamest. táblabiró (Kajd. Kajdacsy Ilona † 1834.); Francziska lak. Tatán.; István sz. 1813. † 1851. tiszt. alszbiró várnagy (Nagy Teréz); Károly sz. 1815. † 1822.; József sz. 1816. ügyvéd honvéd kapit. † 1849. nov. 12. Rába Hidvég.; Móricz-Fer. sz. 1817. cs. kir. kam. (Geisz Teréz † 1853); Lajos sz. 1818. † 1840. Váczon kir. táb. jegyző; Emilia sz. 1820. † 1848. máj. 29. (Miltényi Miklós urad. ügyész); Vincze sz. 1822. † 1830.; Ignácz szül. és m. h. 1823.; Janka sz. 1824. (Miltényi Miklós 2-dik neje); Leontina sz. 1844. april. 4.; Móricz-Fer. sz. 1847. oct. 26. tanuló.; Matild sz. 1841. mart. 3.; Vilmos sz. 1843. maj. 27. jogász.; Mihály sz. 1847. sept. 17. tanuló.
