Dengeleghy család. (Dengeleghi).
Dengeleghy család. (Dengeleghi).
Ős kihalt család Szathmár vármegyében, hol Dengeleg helységet már 1327-ben Dengeleghy Pongrácz fia birta *.
Szirmay Szathmár várm. II. 31. 36.
A család némely ivadéka nevezett Pongráczról dengeleghi Pongrácz-nak is neveztetett; és e néven 1462–1476-ban dengeleghi Pongrácz János erdélyi vajda volt *, 1462-ben Csongrád megyében Szabatkát kapta adományban. 1476-ban Mátyás királynak lakodalmán halt meg. Fia Mátyás volt, leánya Katalin Ujlaky Lőrinczné *.
Benkő J. Transylvania Gen. I. p. 172. 183.
Lehoczky Stemmat. II. p. 97. Csak hogy Lehoczky Nógrád megyéinek irja, holott a nógrádi Dengeleghiek külön ág, vagy épen külön család volt; noha Nógrád megyében is van Dengelegh helység.
1483-ban Ugocsa megyében többi közt Dengeleghi Bernát magszakadtán is kapja a rosáli Kún család Salánk helységet *.
Szirmay C. Ugocsa p. 86.
1597-ben Dengeleghy Miklós birja Szathmár megyei Dengeleg helységet, és 1632-ben is, a midőn egyszersmind Dengeleghy Anna Byk Zsigmond is részt kap benne *.
Szirmay Szathmár várm. II. 31. 32.
1609-ben fölebb emlitett D. Miklós Szathmár vármegyében Dobrács-Apáthit királyi adományban nyeri *.
Szirmay Szathmár várm. II. 193.
E családból Dengeleghy Mihály 1601–1606-ban Bocskai hajduinaák kapitánya * beszármazott Erdélybe. Neje enyingi Török Kata 1612-ki junius 16-kán cseszeliczki Szilvássy Boldizsár nótáztatásán a vingárdi jószágot nyeri *. 1615-ki october 22-kén Barcsay Sándorral cserél birtokokat; még előbb 1607-ki junius 17-kén pedig az enyingi Török család fi-ágat illető javakat kiadja Török Istvánnak, a leányágét megtartván *.
Wolph. Bethlen tom. V. p. 31. 57.
B. Bornemisza család levéltára Török Ant. ur közlése szerint.
B. Bornemisza család levéltára Török Ant. ur közlése szerint.
Meggyalázá e nevet, ha e családból származott, Dengelegi Lupa, ki Báthory Gáborral állott tilos viszonyban *.
Engel Monumenta Ung. p. 314. 337.
Erdélyben találjuk 1630-ban e néven Dengeleghi Pétert is, ki külföldi tanodákból hazaérkezvén, Nagy-Enyeden pap és tanár volt, és 1635-ben „Rövid Anathomia“ czimü munkát nyomatott Gyula-Fejérvárott *.
Benkő Jós. Transylv. gener. II. 385.
