Szilassy család. (Szilasi és pilisi)

Teljes szövegű keresés

Régi nemzetség, melyből Szilassy György 1453-ban testvérével Vinczével, a ki 1455–1475. váczi püspök volt * V. László királytól hűséges szolgálatiért Pest megyében Pándot és Pilist kapta királyi adományban. *
Deserici, Historia Eppatus Vaciensis Suplem. pag. 8. szerint 1464-től 1473-ig. Schematismus Dioec. Vaciensis 1835. évre XLIII. lapon szerint 1455–1475-ig. Mocsáry Nógrád várm. leirása I. köt. 81. lapja szerint ezen Vincze püspökről maradt a példabeszéd: „Veréb vesztő Váczi Vincze vesztette el Vácz várossának virág vasárnapi vas vásárát.
Mocsáry Ant. Nógrád várm. leirása I. 81.
Nevezett Györgynek fia Balás 1477-ben többek közt Nógrád megyében Losoncz-Tugárt Derecskei Péter magva szakadtával kapta adományban Mátyás királytól, * és birta maradékaival együtt, sőt birja családja máig.
Ugyan ott I. 82.
Balásnak fia volt Ferencz, ennek fia volt II. György, ki 1562-ben I. Ferdinand m. királytól többi jószágai közt Losoncz-Tugárra is új kir. adományt nyert. *
Ugyan ott I. 82.
Adatok hiányában az izről izre való származtatást nem folytathatván, csak a következőket lehet eléadnunk:
1617-ben Szilassy István mint Losoncz-Tugár birtokosa említetik. * Ennek fiai lehettek I. András és II. István, ki 1655-ben mint amannak nagybátyja emlitetik.
Nógrád várm. levéltár.
I. András 1633. oct. 16-án vette nőűl Liberchey Juliannát, ki 1653. febr. 21-én halt meg, és kitől gyermekei voltak: Zsófia Farkas-Istvánné, Borbála (meghalt ifjan) Judit (meghalt 1653. előtt) és II. András ki 1670-ben már házasságban élt pethőfalvi Pethő Annával, 1684-ben Heves, * 1689–1690-ig Nógrád megye másod alispánja volt. * 1675-ben Panyi-Darócz birtokosai közt is eléfordúl. Meghalt 1709. előtt. * Ennek lehetett többi közt fia István, kitől a család leszármazása következő:
Regestrum insurrectionis C. Neogr. 1684. mely szerint ekkor – úgy látszik – Nógrádban az egész szilasi Szilassy családból egy maga élt.
Protoc. Neogradiensis anni 1689–90.
Protoc. C. Neogr. anni 1709. hol már csak özvegye említetik.
I. tábla.
István (Darvas Zsuzsi özv. 1705.); I. Ádám 1734. 1755. (Egry Zsuzsi); Ferencz 1734. (Gellén Erzse); Mária (Fáy Zsigm.); II. Ádám 1755. (Szántói Szabó Mária); László 1755.; Sándor 1755.; Zsuzsi (Puky László); I. János 1755. (Szemere Mária); Folyt. II. táblán.; I. József sz. 1755. † 1836. korona-őr (1. Mocsáry Bora 2. Dessewffy N. 3. Inczédy Kata † 1847. k.); 1-t. Janka (Jakabfalvy András); 2-t Teréz (Csoma Zsigm.); 3-t. II. József helytartó tanácsos (1. Rhédey Klára. 2. Freyburg Petronella); Ferencz sz. 1793. † 1841. Gömör v. alispán (Tornallyay Teréz); György sz. 1808. Pest v. alispán. (1. Csoma Klára 2. Szilassy Bora); Ágnes (b. Győrffy Pál); Mária (Pély Nagy András); 2-tól Béla.; Gyula.; Aladár.; Paulina.; Irma; Miklós Szűgyben (Trajtler Amália); László.; Géza.; Pál.; N. N.; 1-től György.; Béla.; 2-tól Elek.; Klára.; Bora.; Ilona.; József.;
II. tábla I. János, ki az I. táblán. 1755. (Szemere Mária); Ferencz.; II. János (Fáy Krisztina); Mária.; Erzse (Isáak László); László † 1852. tbiró, egyházi főgondnok. (Bay Julianna † 1854.); István Pest v. fő szbiró (Ivánka Etelka); János (Dobozy Riza); N. N.; Kálmán (Kenessy Kornélia); Nelli.; Fáni (1. Irsay Pál 1851. 2. Reindl őrnagy); Janka.; Julianna (Viczián Antal); Zsuzsi (Kovásznai Kovács Ágost); Etelka.; Ida.; István.
E táblázaton I. Ádámnak fiainál két ágra szakadt a család, az egyiket II. Ádám, a másikat I. János terjeszté. II. Ádám ágán legnevezetesebb férfia volt a családnak I. József, ki 1755. mart. 8-án Losonczon született. Hívatalos pályáját Nógrád megyénél kezdte, hol 1790-ben főszolgabiró lett, majd főjegyző, 15 évi megyei szolgálata után a kir. tábla ülnöke, személynöki, országbirói, és nádori itélőmester lett, utóbb 1819. nov. a hétszemélyes tábla birójává, vál. belső titkos tanácsossá, Sz. István rend vitéze, Torna vármegye főispánjává neveztetett, 1832–6. évi országgyűlésen pedig a sz. korona őrévé választatott. Meghalt 1836. jul. 2-án, kora 82. évében. Losoncz-tugári birtokát rendbe hozva, arra 1804-ben új királyi adományt vitt és abban octob. 23–25-én, valamint némi ellenmondások megszüntetése után 1808-ban ujólag beiktattatott. * Két első nejétől egy egy leánya maradt, mint a táblán látható; harmadik nejétől Inczédy Katalintól két leánya és három fia maradt. A fiúk ezek:
Mocsáry A. Nógrád várm. leirása I. 83. III. 33.
1. II. József, ki a m. kir. helytartóságnál titkár, 1835-től tanácsos, az 1846. évi erdélyi országgyűlésre kir. hivatalos volt. Első nejétől gyermekei:
a. III. József 1844–1848. körül a m. kir. helytartóságnál fogalmazó († 1855. körül) b. Eduárd a mérnök karnál 1847-ben kapitány, magtalanúl múlt ki, c. Ferencz cs. kir. kapitány volt, d. Sándor uhlánus ezredbeli hadnagy meglőtte magát. Második nejétől Freyburg Petronellától gyermekei a táblán láthatók.
2. Ferencz szül. Gömör megyében Serkében 1793. jun. 8-án. Gömör megyénél viselvén hivatalt, ott főszolgabiró, 1827. oct. 29-től, 1836-ig alispán volt. Meghalt 1841-ben. Nejétől Tornallyay Teréztől négy fia maradt, kik közűl Miklós Nógrád megyében Szűgy helységbe házasodott, nőűl vévén ott Trajtler Amaliát, ki 1863-ban meghalván, tőle gyermekei maradtak.
3. György Pest megyénél előbb al-, 1836-tól 1841-ig főszolgabiró volt, (szül. 1808. körül) lakik Pándon, hol gyönyörű kertészgazdaságot folytat. Kétrendbeli házasságából a táblán látható gyermekei vannak.
I. Ádámnak másik fiától I. Jánostól másik ág származik. Ennek fiától II. Jánostól unokája László táblabíró és a kecskeméti ref. egyház kerület fő gondnoka volt. Meghalt 1852-ben. Nejétől Bay Juliannától öt leánya, és három fia maradt, a fiúk közűl István (lak. Dánoson) Pest megyének 1841-től al-, 1845-től főszolgabirója volt 1849-ig, ismét választott főszolgabíró 1861-ben, a lemondásig.
Nógrád megye nemesi összeirásában találjuk a következőket, kik közűl némelyek a táblázatról hiányzanak; úgymint:
1711-ben élő György és András.
1725-ben Pál, ki akkor ott szolgabiró volt 1730-ig.
1734-ben Ferencz, Ádám, Pál és József.
1755-ben György Pálnak fia, Ádám, László, Sándor és János.
Tán e családból voltak: Mihály is, ki 1684-ben személyesen insurgált, és Dávid, ki 1705-ben a nemesi fölkelésnél gyalogsági hadnagy volt, 1711-ben a forradalom alatt a honn maradtak közé volt írva.
A család czímere a paizs udvarában félkerékből kiemelkedő egyszarvú.
A család reform. vallású.
Ugyan e család egyik ágának tartják némelyek azon Szilassy nemzetséget is, melyből János 1613-ban Nadányi Gergelylyel N. Váradon Báthori Gábort megölték, * miért a medgyesi toronyból kivettettek. Azonban ez valószinűtlen. Ezen Szilassy János lovas százados homályos állású családból eredt, mesterségére nézve egykor kóborló molnár volt, utóbb bélyegzett emberek főnöke lett és a törökök előtt, valamint a magyarok előtt is a török háború idejében Bocskai alatt tünt fel, és utóbb katonai tehetségénél fogva kapitányságig (tán ezredessgig) emelkedett. * Ennek fia lehettek azon Szilassy János és Miklós, kik Belső-Szolnok vármegyében Árokháza pusztára és Csanádban Dorozsma és Szent-Mihály puszta telekre új kir. adományt nyertek 1675-ben. *
Nadányi Florus Hung. 357. Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 32.
Bojthi Gásp. Engelnél Monumenta Ungr. 353. 355.
Liber Regius folio 562.
1460-ban a Dunántúl birtokos nemesek voltak Szilassy (így Zylasi) István fia Domokos, Mihálynak fia Pál, és végre Tamásnak unokája, Istvánnak fia Benedek. * Mindezek szintén más családbéliek lehettek.
Kaprinai Hung. diplom. II. 447.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem