Piry család. (F.- és alsó-piri).
Hont vármegye egyik legrégibb nemes családa, melynek hajdán birtoka volt Pir helység, most Pér puszta Sipek szomszédságában; innen vette nevét és előnevét a család, mely név azonban gyakran tán magyarosb kiejtéssel Péri-nek is hangoztatott.
1483-ban Piry Bertalan Kelecsény végett perbe idéztetett többeket.
1508-ban Piry András a nógrádi nemesi fölkelésnél mint hadnagy szerepelt.*
Lásd Történelmi tár XI. köt. a végén.
1585-ben Piry Györgynek özvegy Veronka Domanik helységbeli három házhely miatt perel Szúdy Albert ellen.*
Sz.-benedeki Convent Prot. CC. pag. 18.
Jelenleg a család Nógrád megyében székel és Ebeczken birtokos. A Nógrád megyei 1734. és 1755. évi nemesi összeirásban eléfordúl Piry István, ki talán első volt Nógrád megyében a család tagjai közűl.
A mult század végén élt szintén Piry István, (tán ugyan azonos a följebbivel) kinek Rákóczy Annától született és 1818-ban élő gyermekeit a következő táblázat mutatja:
Piry István (Rákóczy Anna); Márton (Divéky Bora); Antal 1818.; Ferencz. 1818.; Anna (Zaáry János); Kata (Balogh Andrásné)
A följebbi Istvánnak utóda közűl László 1826-ban Nógrád vármegye rendszerinti esküdtje. Jelenleg János Ebeczki közbirtokos 1848. előtt és 1861-ben Nógrád megyének volt rendszerinti esküdtje és alszolgabirája.
Egy ág Somogy vármegyébe szakadt, t. i. Ebeczkről Ignácz, kinek fia József 1836. sept. 1-én Nógrád megyében kétségtelen nemességéről bizonyitványt nyert.*
Megyei jegyzőkönyv 1411. száma alatt.
Egyébiránt e kötet végén tán a családtól nyerendő adatok alapján teljesebb családfát mutathatunk fel majd.
Czímerök a paizs kék udvarában hármas halmon ágaskodó oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart, a paizs feletti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva.
Ezek szerint e Piryektől különböző család lehet azon Piry család, melyből Miklós és Mihály 1707-ben I. József királytól nyertek czímeres nemes levelet,* és ilyen czímert: a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon magyar vitéz ül, vörös ruhába öltözve, lábán sárga csizma, fején prémes kalpag, vállán nyuszt kaczagány, nyeregtakarója zöld, jobb kezével vörös zászlót, a ballal a kantárt tartja. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábával lándzsát, a ballal kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Collect. herald. nro 755.
