Gál család. (Hilibi).
Gál család. (Hilibi).
Erdélyben a Gál nevü családok közül a legkiemelkedettebb. Eredetileg székely család a Háromszékből, hol fő-fészkük az előnevet adó Hilib, Nyujtód és Páva. Egy része Marosvásárhelyt és Kolosvárt vevé lakásul.
Több tagja a hazai történelem és jogtudomány mezején mint biró és iró hitelt s nevet szerze magának, s mint eszes emberek – mond Kőváry – a kormánynak szolgálatában és kegyében álltak.
Mint székely család Bocskaytól kapja 1606-ki mart. 6-án czimeres levelét, mely Gál Jánosnak orbai szék pixidári hadnagyának „mint a haza szabadsága bajnokának“ adatik.
A czimer-vért égszin mezejében egy hadi férfiu áll egészen vörösben, jobb kezében kivont kard, a balban levágott törökfej.
A czimer-szerző Jánostól kezdve a családfa * napjainkig következőleg alakult:
Kőváry Erdély nev. Családai 91. l.
János 1606. † 1649. tájt. (Barla Kata); János 1635. lustrál.; István 1635. lustrál. (Nagy Ilona); Boldizsár; János 1692.; Mihály (Herepeczi Zsuzsa); János; Mihály Páván.; Elek; István † 1722. (Antal Erzse); Antal ügy-igaz. ügyész. 1794.; József; László; Tamás; Antal; Lőrincz; József; Mihály; István; György; József; János gub. tan. † 1804. (Dósa Anna); István kir. hiv.; Péter kanonok.; József † 1800. kir. tábl. üln. (1. b. Balintith Teréz. 2. Kelemen Ágnes); Róza (Baranyay Fer.); László számv. elnök. † 1848. (b. Apor Teréz); Lajos (b. Bánffy Luiza); Sándor (Schráder Flóra †); Anna †; (gr. Bethlen Miklós); Albert «»(Sahráder Vilma); László; Sándor; Domokos Lyceum. Dir. † 1845. (Donát Mária); József † 1847. Maros-széki fő-király-biró. (Katona Julia); Anna (b. Henter Józs.); János kir. táblai ülnök. (Pekri Karolina); Malvin; Szidonia (b. Bornemisza József); Klára; Giza; Anna; Róza
A Páván lakott Mihálynak fia Antal 1794-ben kir. ügyigazgatósági ügyész volt.
Mint hires törvénytudó János tünt legelőbb fel, és hivatalos pályáján kormányszéki valós. belső titkos tanácsosságig emelkedék. Meghalt 1804-ki nov. 26-án, kora 70. évében. Fia
László a hazai történelem és jogtudomány terén munkált, és az erdély országgyülések végzéseinek három kötetét adá ki. 1837-ben főkorm. tanácsos; 1838-ban február 16-án a szebeni országgyülésen számvevő hivatal elnöke lett. Mint hanyatló 1846-ki mart. 15-én nyugalmaztatott egész fizetéssel. Meghalt 1848-ki julius 9-én, kora 71-ik évében. Báró Apor Teréztől gyermekeit s unokáit a táblán láthatjuk.
József a fen emlitett Jánosnak fivére mint királyi táblai ülnök (1794-ben) emeli fel családát. Első nejétől fia Domokos főkormányi tanácsosi czimmel a kolosvári Lyceum utolsó világi igazgatója volt. Meghalt 1845-ben. Fia János táblai ülnök 1848-ig; 1848-ban képviselő; 1850-ben bizalmi férfiu Bécsben. A törv. tudományos téren családja méltó tagja, s mint publicista a hirlap-irodalom terén is gyakorlati kérdések fejtegetésében vett részt. Pekri Karolinától négy leánya van.
Józsefnek másik fia József Maros-szék fő-királybirája 1836-tól. Egyike a kormány legerélyesebb férfiainak. Meghalt 1847. sept. 8-án. Katona Juliától leányai: Malvin, és Szidonia báró Bornemisza Józsefné.
