Pergő Czelesztin (oroszfáji),
Pergő Czelesztin (oroszfáji),
szinész-igazgató, úttörő szinészeink egyike, szül. 1784 körül Hunyadmegyében és az idősb Wesselényi Miklós báró halála (1809) után jött a kolozsvári színházhoz. 1820-ban mint nagyváradi szinigazgató szerepelt; az erdélyi színész-társasággal Pesten is megjelent 1831-ben és itteni működése után okt. végén tértek vissza Erdélybe. Ő maga mint hősszerelmes működött és kedvelt szerepei voltak Hamlet és Moor Károly; e két szerepben Budán is föllépett, de a Honművész erősen megtámadta és elítélte modorossága miatt. Különösen Mikó Imre vette pártfogásába, sokszor étkezett asztalánál és a nemes gróf élelmiszerekkel, sőt pénzzel is segélyezte. Schiller Haramiáiban utolszor lépett fel mint vendég Pesten 1839. okt. 22-én (Moór Károly és Ferencz szerepét együtt játszotta). Meghalt 1858. aug. 4. Kolozsvárt 74 éves korában.
Munkái:
1. A testvérgyilkos vagy jövendőt mutató tükör, vagy tündéres herosi szomorú történet négy felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta erdélyi színművész ..., melylyel is maga emlékét a későbbi világnak mintegy megakarja tartani. Ezen történet közelebbről láttatott is tableuxba Marosvásárhelyen szent Iván hava 2. 1832.
2. Egy szó Debreczen várossa tiszt. lakósihoz új esztendei köszöntésül. Debreczen, 1833.
3. Hálanyilvánítás. Kolozsvár, 1855.
Kéziratban: Toldi Miklós vagy a kőszegi hős asszonyok. Énekes, vígságos, vegyes nemzeti hős történet 6 felv. (Először Kassán 1835. ápr. 4. adatott elő, P. adta a czímszerepet).
Hazai s Külf. Tudósítások 1831. II. 38. sz.
Kolozsvári Közlöny 1858. 63. sz.
Hölgyfutár 1858. 81., 80., 276. sz.
Fővárosi lapok 1878. 61. sz. (adomák).
M. Polgár 1883. 270. sz. (Szacsvay Imre), 285., 294. (Jakab Elek).
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 936. l.
Déryné Naplója és egykorú színlapok.
