Csetneki (Jelenik) Elek,
Csetneki (Jelenik) Elek,
veszprémmegyei származású; a m. n. múzeum régészeti osztályában 1875-ben díjnok, 1878 nyarán őrsegéd lett; az 1878. év végén megalakult régészeti társulat I. (ősrégészeti és embertani) osztálya előadónak választotta meg. Meghalt 1889-ben.
Régészeti czikkei a Századokban (1875. Egy becses régiség), Archeol. Értesítőben (1876. Tószegi ásatások; 1877. A tószegi őstelep, A magyarhoni őstelepekről; 1878. Egy magyar emlékérem története, A sokorui és polgárdi lelet, Régészeti irodalom; 1879. a csepelszigeti őskori temetők, Izabella sirkövéről, Régészeti irodalom, A régiségosztály 1878. decz. gyarapodása); irt még a Vasárnapi Ujságba (1876. Nemzetközi őstörténelmi és embertani congresus), az Egyet. Philol. Közlönybe (1880. Ismertette Toldy hátrahagyott irataiból az Ó- és uj magyar világ cz. részletet; Ukkon pohár, Hunfalvy Pál munkáját ismertetve; 1881. Az izmaeliták és Anonymus az oláhokról, Réthy László könyvét ismertetve; A székely kérdésről, Nagy János, Hunfalvy Pál és Szabó Károly munkáiknak ismertetése), Budap. Szemlébe (1881. A hunok, avarok és kunok.)
