Berecz Károly,
Berecz Károly,
ügyvéd, a m. tud. akadémia tisztviselője, szül. 1821. okt. 12. Rimaszombatban, hol atyja jómódú birtokos és városi főjegyző volt; a gymnasiumot szülővárosában és Kézsmárkon, a jogot (1840.) Sárospatakon végezte. Ekkor előbb Erdélybe, 1841-ben Pestre ment és kir. táblai jegyzőnek esküdött fel. Az 1843–44. országgyűlés megnyiltakor b. Eötvös József mellett nyert alkalmazást és Pozsonyba költözött. Itt találkozott először Petőfivel, ki a pozsonyi szintársulathoz szeretett volna bejutni. B. mindjárt az országgyűlés kezdetén Szemere Bertalan fáklyás-zenéjekor tartott szónoklatával, hazafias költeményeivel és az országgyűlési ifjusági körben tartott felolvasásaival nagy népszerűségre tett szert és egyike lett az u. n. «Országgyűlési közvélemény» országgyűlési ifjuság vezetőinek. 1844-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1845-ben titkára lett Zichy Manó grófnak; még azon évben a gróf költségén beutazta Magyarországot. Az 1847–48. pozsonyi országgyűlésen főnökével szintén megjelent s mint absentium ablegatus Berchtold Antal füleki gróf meghatalmazását mutatta be. A magyar miniszterium szervezkedésekor a Közlöny hivatalos lap segédszerkesztőjének neveztetett ki s Budára költözött, majd a lappal együtt Debreczenbe s vissza Pestre tért; innét azonban Zemplénbe ment rokonaihoz. 1850-ben ismét Pestre jött, hol állandóan letelepedett és az irodalomnak élt. A magyar tudom. akadémia tisztviselőjévé 1874. jún. 15. neveztetett ki.
Irodalmi működését 1839-ben kezdte az Athenaeumnál, hol tanuló korában irt czikkeit s verseit közölték (1839–41.: A vaszkok népköltészete, Canova, O'Connel stb. 1842.: Utazási képek Esztergomtól Selmeczig), irt a Regélő Pesti Divatlapba, Tudománytárba, Jelenkor és ennek társlapjába a Társalkodóba; ez utóbbi közölte Gondolatok az életről s társadalmi viszonyainkról cz. czikksorozatát. Erdélyben tartózkodása alatt az Erdélyi Hiradónál keresett foglalkozást. A Honderű megindításakor (1843.) Petrichevich Horváth Lázár belmunkatársáúl szerződtette. Az országgyűlési ifjuság által szatirára kitüzött pályázatnál Állatmutatvány czímű költeményével díjat nyert (megjelent a P. Divatlapban 1844., hol 1845-ben is jelentek meg versei). Az Életképekben 1844-ben legjobb költeményre kitűzött pályadíjat Petőfi Egri hangok cz. költeménye mellett az ő Polgárhit cz. költeménye nyerte el; ugyanitt közölte utirajzait (1845–46., a lapnak munkatársa maradt 1846–48.). Jókai szerkesztése alatt országgyűlési leveleket irt a lapba. A szabadságharcz lezajlása után a Magyar Emléklapok, Pesti Röpivek és Magyar Irók Füzeteibe (1850.) és a többi szépirodalmi vállalatokba (1850–54.) dolgozott. A Pesti Naplóba (1850–54.) számos tárczaczikket és birálatot irt részint saját neve és Sever, Szilveszter álnevek alatt. (1851-ben: Visszatekintés az 1850-iki magyar irodalomra: 1874. 187. sz. Visszaemlékezések). Irt még a következő lapokba költeményeket, elbeszélést, életrajzot, utitárczát és kritikákat: Hölgyfutár (1850–59.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Divatcsarnok (1853–54.), Szépirodalmi Közlöny (1857–58.), Remény (1858.), Vasárnapi Ujság (1857. 1859. 1875.), Napkelet (1857–58.), Nővilág (1857–58.), Két Garasos Ujság (1859.), A Magyarország, Pesti Hirnök politikai lapokba, melyeknek rendes belmunkatársa volt (1860–63.), Ország Tükre (1863.), Hon (1869. 44. 45. sz. Szemere emlékezete 1876. 168. sz. 1880. 168. sz.), Fővárosi Lapok (1864. 1869. 1872. 1875–81. 1887–90.), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1874. 1882.), Ország Világ, Egyetértés (1882. 284–187. sz.), Figyelő (1886.) és az Unio (1848.), Losonczi Phönix (1851.), Szikszói Enyhlapok (1853.), Thalia (1862.), Részvét Könyve (1863.) albumokba, Emich Nagy Képes Naptárába (1862. 1865.)
Munkái:
1. Szabad hangok. Pozsony, 1848. (A szabadsajtó első könyve.)
2. Százszorszépek. Heine, Hafiz és Mirza Schaffy dalaiból. Pest, 1858.
3. Tárogató. A legujabb hadi események képekben. U. ott, 1859.
4. Krinolin Naptár. Mulattató képeskönyv 1865. évre. U. ott, Szerk. Ködvágó és Sánta Ördög.
Szerkesztette a Szinházi Almanachot (Pozsony, 1844., hol A magyar szinészet Pozsonyban 1843-ban cz. dolgozata jelent meg.) Nagy Ignácz halála után a Hölgyfutárt (1854. ápr. 6-tól 1856. márcz. 31-ig, mely lapnak 1855. jan. 1-től kiadója is volt.)
Arczképe Barabás rajza után kőnyomatban az Arczkép-Albumban (1855.)
Kéziratban: Költeményei; Fiatal Magyarország. Emlékezések 1840–60.; A magyar közéletből cz. munkái.
Álnevei s jegyei: Rimavölgyi (Jelenkor 1841.), Sever, Szilveszter (Pesti Napló 1850–51.), Don Carlos, Ő (Hölgyfutár 1851–58.), Kelemér (Magyar Irók Füzetei 1850.), Muky (Napkelet 1857.), Vén Bakancsos (Főv. Lapok. Uj-Budapest 1874–78.) Sánta Ördög (Bolond Miska, Krinolin Naptár), Vas Villa (Üstökös), Károly bácsi (Kis Lap) és B, b-c, -b, -cz, A+B betűk s *, ††† jegyek (a Hölgyfutár Ország s a Honban.)
Arczkép-Album I. 1855. arczk.
Jelenkor Encyclopaedia.
Figyelő XX. 1886.
Lauka, Multról a Jelennek 87. l. és önéletr. adatok.
