megöl
megöl – 1. <általában> meggyilkol, legyilkol, elpusztít, kiirt, megsemmisít, leöl, kivégez; öl, öldököl, öldös, vérengzik [köz] | elveszejt, elemészt [vál, rég] 2. <halálnemek szerint> agyonüt, agyoncsap, lebunkóz; felakaszt, felköt, felhúz, fellógat, felmagasztal; agyonlő, lelő, lepuffant, ledurrant; megfojt; levág, lekaszabol, lemészárol, felkoncol, összeaprít, felnégyel; megmérgez, szétmarcangol, megéget [köz] | megétet [vál] | kicsinál, kifektet, kikészít, kinyuvaszt, kinyiffant, kipurcant, kifingat, kinyír, kinyújtóztat, kiterít, befalcol, elintéz, hazavág [szleng] D 1. kioltja életét; átsegít a másvilágra; sírba dönt/fektet/taszít; halálba kerget; halálra ad; végez vele; elteszi láb alól/az útból ; vérfürdőt rendez [köz]; megszakasztja élete fonalát; feladja rá az utolsó kenetet; [vál] hidegre tesz; elküld az örök vadászmezőkre; angyalt csinál belőle <főleg magzatból, csecsemőből> [biz] | kordéra hány [táj] | gajdeszba küld; kivonja a forgalomból [szleng] | 2. felköt a búfelejtőre; zöld ágra lógat; létrán küld a másvilágra; karóba húz; máglyára vet/küld; kardélre hány; miszlikbe aprít; fejét veszi; vérét ontja; elvágja a torkát; szitává lő; vízbe fojt; víz alá nyom [köz]
