táplál
táplál – ‘élelemmel ellát, etet’; ‘hasznos táplálékul szolgál’: a tej táplál; ‘a fenntartáshoz szükséges anyaggal ellát’: táplálja a tüzet; ‘éltet’: Az az egy reménység táplál ezután is (Népdal). Származékok és kapcsolt szavak: táplálék, tápláló, táplálkozik, táp, tápos.
A szócsalád igei táp- alapszava bizonytalan eredetű. Talán a támad ige tám- tövének alakváltozata (lásd tápászkodik), amelyhez -lál képző járult; csupán az a gond, hogy ez a képző főnevekhez illik: gyomlál, számlál. A táp elvont alak, s elsődlegesen átvitt értelemben volt használatos: tápot ad a gyanúnak. Összetételi előtagként is kedvelt: tápérték, tápcsatorna, táppénz, tápszer; ‘takarmányanyag’ értelemben való használata (pl. csirketáp) új keletű.
