részeg
részeg – ‘alkoholos italtól kábult (ember)’; ‘mámoros, elragadtatott’: részeg a dicsőségtől, szerelemtől. Származékai: részegség, részeges, részegeskedik, részegít (meg)részegül, (le)részegedik.
Egy 12. századi reuseg (révszeg) alak is jelzi, hogy alighanem a révül ige ré(v) tövének származékáról van szó, amelyben gyakorító -sz képző és deverbális -g névszóképző található. Az ősi sámánkultusz alapja volt a forgással, sőt kábítószerrel előidézett félig öntudatlan állapot, a révület, amely hasonlít az alkoholos kábulathoz.
