Vasút,
Vasút, vaspálya (railroad) gyüjtőnév alá foglalhatók mindazok az utak, melyeken a surlódás csökkentése végett a járóművek kerekei fémsíneken mozognak. Az ekként értelmezett V.-akon a mozgató erő emberi, állati avagy mekanikai erő, villamosság, gőzmotor lehet. Ezek szerint van bánya-V., mezei V. (l. o.), erdei V. (l. o.), ipar-V. (l. o.), kikötő-V., sztratégiai V., mely főként a honvédelem érdekeit tartja szem előtt, melyeken lóval v. pedig géppel lehet vontatni stb. Újabban azonban a szakemberek csak a nagyobb távolságra szállító, ugy a személy-, mint az áruforgalomban átmenő nemzetközi forgalmat közvetítő és gőzmotorra berendezett, tehát nem a kizárólag gazdasági, ipari avagy közúti jelleggel biró sínutakat nevezik V.-nak.
A V.-ak kulturális jelentőségének születésnapját is ismerjük s ez 1825 szept. 27-ike, mely napon a Stephenson Györgytől szerkesztett lokomotiv Angolországban a Stocktontól Darlingtonig épített 12,3 km. hosszu V.-on a bányamunkások szidalmai és a kétkedők gúnyolódása közben 65 perc alatt vontatott egy vonatot. A vonat 34 kocsiból állott, 450 embert és 90 tonna kőszenet szállított. Az egyik kocsira ez volt irva: «Periculum privatum, utilitas publica». A gőzmotornak más alakban való használata már régebb keletü volt, sőt Franciaországban Cognot szerkezetét már 1763. ágyuk vontatására próbálták használni. Trevithik és Vivian 1803. külön gőzkocsit szerkesztettek (l. az 1. ábrát). Később a 2. ábrában látható kocsit szerkeszté Trevithik a következő felirattal: Catch me who can (fogjon el, aki tud).
1. ábra. Trevithik és Vivian gőzkocsija.
Mindez azonban játék volt a Stephenson sikerével szemben, kinek lokomotivja már a 3. és 4. ábrában látható vonatokat vontatta. Már külsőleg is feltünő a különbség ezen vonatok s a jelenkor vonatai között (l. Vasúti kocsi), de mekkorára nő a különbség, ha magát a lényeget tekintjük. Az al- és felépítmények, a járóműveknek fejlődését a megfelelő címszók alatt találjuk, itt csak a V.-aknak a közgazdasági fejlődésre gyakorolt hatását tárgyaljuk, hogy a V.-ak jelentőségét és hatását megvilágítsuk.
2. ábra. Trevithik-féle Catch me who can.
Beható számítások igazolják, hogy ma Európa különböző oszágaiban az utasok száma és a szállított áruk tömege 250-300-szor akkora, mint a postakocsi közlekedésének idejében volt.
3. és 4. ábra. Személyvonatok.
A szállítás költségei pedig mintegy 75 százalékkal olcsóbbak. A legtöbb kereskedelmi cikknek szállítását pedig csakis a V.-ak tették lehetővé. S hogy mennyire átérzé az emberiség a V. szükségességét, bizonyítja az is, hogy csak a 30-as években kezdettek V.-akat építeni és ma a föld V.-ainak hossza már több mint 700,000 km. (a holdnak a földtől való távolsága 385,000 km.). De nemcsak a sínutak nevekedésének tulajdonítandó a közgazdasági élet mesés fejlődése, hanem főként annak, hogy a V. a nemzetek politikai, kulturális és közgazdasági jólétének áldásos segédeszközévé tudott átalakulni.
A V. elterjedése. 1895 végén a Föld összes vasutainak hossza 698,356 km. volt (a föld átmérője 12,755 km., az egyenlítő hossza 40,068 km., a Holdnak a Földtől való távolsága 385,000 km.). E hosszból esik: Európára 249,899 km., Amerikára 369,686 km., Ázsiára 43,279 km., Afrikára 13,143 km. és Ausztráliára 22,349 km. Részletesen pedig:tmap> l. táblázat.
A magyar V.-ra vonatkozó adatokat l. Magyarország (XII. köt., 111-118. old.). V. ö. Kárpáti János és Kada Elek, A vasutak keletkezése, fejlődése és üzeme (Budapest 1895).
