Thanhoffer

Teljes szövegű keresés

Thanhoffer Lajos, orvosdoktor, orvosi szakiró, egyetemi tanár, szül. Nyirbátorban (Szabolcs) 1843 nov. 23., régi magyar nemesi családból. A középiskolát Nagy-Károlyban és Pesten, orvosi tanulmányait Pesten végezte és már mint medikus mikroszkópi és összehasonlító anatomiat tanulmányokat tett. Három pályadíjat is nyert s már ötödéves korában Balassa oldala mellett mint fizetéses műtőnövendék működött. Nagyon vonzalmat érezve a teoretikus szakmák iránt, már 1868-69. Jendrássik oldala mellett működött mint élettani asszisztens és a szövettani dolgozatok vezetője. Ugyancsak Jendrássik ajánlatára 1872. magántanárrá habilitáltatott a szövettanból A zsírfelszívódásról irt s külföldön is méltatott értekezése alapján, amely csakhamar a magyar tudományos akadémia kiadványában s nemsokára Pflüger Élettani archivumában rajzokkal megjelent. Ugyancsak 1872. az állatorvosi akadémiához az élet- és szövettan, továbbá a természettan, és vegytan nyilvános rendes tanárává neveztetett ki azon kötelezettséggel, hogy egyelőre a botanikát is tanítsa. Mindjárt első tanári évében indítványozta a tanári testület ülésén, hogy a német nyelvü kötelezett előadások eltörültessenek; egyhangulag fogadta el a tanári testület ez indítványát s a minisztérium a felterjesztésre a német előadások tartását beszüntette. Tevékenységének köszönhető nagy részben, hogy a nagyon elhanyagolt állatorvosi tanintézet oly magas fokra fejlődhetett, mint amilyenen jelenleg áll. 1881-ben a budapesti orvosi fakultáson egyetemi nyilvános rendkivüli tanárrá (címmel és jelleggel) neveztetett ki a szövettanból. 1888. kir. tanácsosi címet nyert; végül 1890. a Lenhossék halálával megüresedett boncolástani tanszék nyilvános rendes tanárává neveztetett ki az egyetemre, ahol mind e mai napig működik. A bécsi világkiállításon mint juror, a budapesti utolsó kiállításon pedig mint előadó s mint osztályelnök tevékeny részt vett s érdemei elismeréséül 1896. a vaskoronarend III: osztályával tüntettetett ki. A m. tud. akadémia 1880. levelező, 1891. rendes tagjává választotta. Kiváló érdemeket szerzett azáltal, hogy az állatorvosi akadémián mint első tanított rendszeresen szövettant és vezette be a mikroszkópikus vizsgálatokat. A most élő hisztologusok közt elsőrangu helyet foglal el. Nagyszabásu irodalmi működést fejtett ki; nevezetesebb értekezései és művei, melyek nagyobbrészt német nyelvü szaklapokban és önállóan is megjelentek: A békanyombél felhámsejteinek csilló mozgásáról (Orvosi Hetilap 1872); Adatok a zsírfelszívódáshoz s a vékonybélbolyhok szöveti szerkezetéhez (Budapest 1873); A kemény szájpad és a nyelv tapintási végkészüléke (Orvosi Hetilap 1873); A sziv koszorus edényeinek megtelődéséről (Természettudományi Közlöny 1873); Adatok a kötőanyag és lob kérdéséhez (Orvosi Hetilap 1873); A gerinccsigolya-közti dúcsejtek szerkezetéről (u. o. 1875); Adatok a szemporchártya élet- és szövettanához (m. tud. akadémia 1875. évkönyvében); Mindkétoldali bolygóideg erőművi izgatása embernél (Orvosi Hetilap 1875); A vérről és vérkeringésről (Természettudományi Közlöny); A zsír első útja; Az üterek nedvhézagai; A gerinccsigolya dúcsejtjei (m. tud. akadémia kiad. 1876., VII. köt. 4. sz.); Vizsgálatok a tenyészbénaság lényege fölött (Budapest 1876); A módosított Marey-féle érlökésjelző és azzal tett kisérletek (Orvosi Hetilap 1876); Érlökés fénygörbékben (u. o. 1876); A táplálkozásról (természettudományi társulat kiadványa 1877); A gyuladásról (Orvosi Hetilap 1877); Az agyműködés befolyása az érverésre (u. o. 1879); A gyuladásról, önálló kisérletek és vizsgálatok alapján (m. tud. akadémia kiadványa 1879); Az érverésről (u. o. 1879); Az érverés katakrot emelkedéseinek okairól (Orvosi Hetilap 1879); A mikroszkóp és alkalmazása (Budapest 1880); Adatok a harántcsíku izom szerkezetéhez és idegvégződéséhez (akadémiai székfoglaló 1881); Egy vizzel elárasztható kés (Orvosi Hetilap 1881); A tenyészbénaságról kórszövettani vizsgálatok alapján (Budapest 1882); A nagyítókról és mikroszkópokról (természettudományi társulat kiadványa 1882); Egy új idegvégkészülék a vékonybelekben (Orvosi Heti lap 1883); Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai (Budapest 1883); Adatok a központi idegrendszer vizsgálati módszeréhez (Matematikai és Természettudomány Értesítő 1884); Újabb módszer a mikroszkópi idegsejtkészítmények előállítására (Orvosi Hetilap 1887); Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története (Budapest 1888); Az állatok mekanikai műszerei (Grober V. után, u. o. 1895); Újabb adatok a harántcsíkos izomrostok idegvégződéséhez (u. o. 1893); Újabb vizsgálatok az izomrostok szerkezetéről (M. tud. akadémiai értekezések, XXII. köt. 1. sz.); Szövettan és szövettani technika (Budapest 1894, 2 köt.); Régibb és újabb vizsgálatok a központi idegrendszert alkotó sejtes elemekről (u. o. 1894); Előadások az anatomia köréből (Budapest 1896). E lexikonba anatomiai cikkeket ir.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem