Tört.
Tört. Ha az egységet b egyenlő részre osztjuk és a számu ilyen részt összeteszünk, akkor olyan mennyiséget kapunk, melyet az egység a/b-ed részének (a per b) nevezünk. Igy p. valamely mennyiség a/b-ed része alatt azt értjük, hogy azt a mennyiséget 5 egyenlő részre osztottuk és ilyen részt 3-at vettünk. Itt az 5 a nevező, 3 a számláló. Megkülönböztetik a közönséges és tizedes törtet. Az utóbbi nevezője 10 valamely hatványa; az elsőé más szám. Valódi tört az a tört, mely az egységnél kisebb (számlálója kisebb a nevezőjénél). Áltört, mely az egységnél nagyobb. Törtekkel való számolásnál tekintetbe veendő, hogy a tört értéke nem változik meg, ha számlálóját és nevezőjét egyenlő számokkal szorozzuk v. osztjuk. Képletben: a/b = am/bm. Az első a tört bővítése, a második a rövidítés. A számolás szabályai ezek: egyenlő nevezőjü törtek összege olyan tört, melynek számlálója az összeadandók számlálóinak összege, nevezője pedig a közös nevező. Igy p. 3/8 + 7/8 + 5/8 = 15/8 = 17/8. A kivonásra hasonló a szabály. Ha különböző nevezőjü törteket kell összeadni v. kivonni, akkor előbb (bővítéssel) egyenlő nevezőjüekké változtatjuk. Igy p.: 2/3+ 3/4 + 5/6-nál mindegyiket 12-dé változtatjuk (12 a 3, 4 és 6 legkisebb közös többszöröse). 2/3 = 8/12; 3/4 = 9/12; 5/6 = 9/12; tehát a keresett összeg: 27/12 = 23/12 = 21/4. A szorzás szabálya: Törtek szorzata olyan tört, melynek számlálója a számlálók szorzata, nevezője pedig a nevezők szorzata. Igy p.: 3/4×2/5= 6/20 = 3/10. Az osztás szabálya: Törtek hányadosát megkapjuk, ha az osztandót az osztó megfordítottjával (reciprok értékével) szorozzuk. Igy p.: 3/4:2/3 = 3/4×3/2 = 9/8. L. még Tizedes tört.
