Paszuly

Teljes szövegű keresés

Paszuly (növ., fuszulyka, bab, olasz, törökbab, rác, oláh, törökborsó, Phaseolus L.), a vitorlás virágu hüvelyesek kuporodó (gyalog, bokros), illetve föltekerődző (fára-futó, folyó, karós), egynyári génusza, 60 faja a forró égöv szülötte. Levele háromágu, virágfürte tövéből ered, húsos-hártyás, egyenes vagy sarlóforma hüvelyében oldalas-csiratáju és jobbadán hosszukás, jókora lisztes magvakkal. Néhány faja mívelés alá fogva, a mérsékelt égövön is elterjedt. Legáltalánosabb a közönséges P. (Ph. vulgaris L.), tojásdad, hegyes végü levélkékkel, rövidebb kocsánu, gyérvirágu fürttel és világos szinü, többnyire fehér apró virággal. Számos elváltozását öt alfajba lehet foglalni: 1. Rendes P. (Ph. v. communis), szára felfutó, szemes fehér és vesés. 2. Lapos P. (Ph. vug. compressus), felfolyó szárral, húsos hüvelylyel (spárga-, vaj-, cukorbab); magvának csiratája kidülledt. 3. Tojás-P. (Ph. v. elipticus), majd bokros, majd felfolyó; magva többféle szinü, p. fehér (rizs-P.), kénszin: szürke, barna, tarka, fekete (cigány-P.). 4. Golyós P. (Ph. v. sphaericus), gyalog, illetve tekerődző szára van; hüvelye kipúposodásaiban van golyós magva (göngy-, borsó-P.). 5. Guggonülő P. (Ph. v. nanus), sima vékony hüvelylyel (jókori, kisasszony-P.). Hozzánk neveiből is következtetve, Dél-Európából jutott. Beythe István 1583. török borsó, Calepinus 1592. török bab néven mutatja be. Valószinü, hogy olasz katonák révén került hazánk keleti részébe és ott a bab (l. o.) megtartotta eredeti jelentését. A nagy virágu P. (Ph. multiflorus Lam.), mely Amerikából 1633. került Európába, hosszukocsánu fürtje dúsan virít; virága skarlátpiros, fehér v. mindkettejök. Csupán felfutó. Lippai török vagy spanyol fára folyó bab néven ismeri. Jobbadán díszül ültetik; étkül nem szivesen használják, mert rossz hirét költik. Egyes változatai közt a kardos meg a bivaly-P. kedvelt főzelék. Amerikában v. 50 vad fajából a holdas P. (Ph. lunatus) és mások hüvelye és magva ehető. Többjök hozzánk is eljutott, bár egyelőre csak mint dísz, p. igy a zászlós vagy illatos P. (Ph. vexillatus L.). A kelet-afrikai mungó-P. (Ph. Mungo L.), a háromkarélyu P. (Ph. trilobus Willd.), valamint a himálajabeli ujjas leveló P. (Ph. aconitifolius L.) Európa déli partjain már terjednek. A P. zöld hüvelye meg az érett magva jó főzelék. A hüvely fehérjés testeket foglal magában; a zöldhúsu többet, mint a sárga. A P. mívelésére legjobb a kötött föld és nyugodt, meleg fekvés; a deret sínyli. Virágzása 10-12 °C kell neki, magvának érlelésére 15-19 °. Nálunk kerti módon mívelik, de a meleg éhajlat alatt gabona módjára egész düllőkön. A P. betegségeit l. Hüvelyesek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem