Menedékszirt
Menedékszirt v. menedékkő (Lapis refugii). Szepes vmegyében mintegy 1 órányira a káposztafalvi vasúti állomástól van a természet egyik ritka játéka, a Hernád áttörése a szepes-gömöri Érchegység egyik részletén. Lehánfalu határában a Hernád fölött meredeken emelkedik a sziklabérc, melyen a Szepesség szász lakói 1241. menedéket találtak Batu khán mongol seregének mindent elpusztító dühe elől. Mikor hirét vették a mongolok betörésének, az akkor ősrengeteggel borított hegyet, melyen némely irók állítása szerint már a kelta korban erődített hely volt, megerősítették, oda vonultak nyájaikkal, ingóságaikkal és 3 éven át védekeztek sikerrel a mongolok meg-megújuló támadásai ellen. A vész elvonultával a szepesi szászok visszatértek elpusztított régibb telepeikbe, de csodás megmenekülésük hálás emlékeül a menedékhelyen a kartauzi szerzetesek részére zárdát alapítottak. Az eszmét Márton izsákfalvi plébános vetette föl és Görgey Jordán, a szászok grófja, kinek birtoka volt a németül Schaubergnek nevezett hegy, készséggel megadta a zárda alapítására szükséges területet. 1299. a szepesi XXIV város lelkészeinek testvérülete a hely megszemlélésére meghivta a kartauzi atyákat s a szemle után 1305. letették a Keresztelő szt. János tiszteletére emelt templom alapját. Majd a zárda cellái épültek fel s a jámbor atyák azokat a XIV. sz. elején elfoglalták. Királyok és magánosok igyekeztek biztosítani a kegyeletes emlékü hely jövőjét adományaikkal: 1311. Arnold (Görgey) comes nagyszülői lelki üdvére évenkinti 3 szepesi súlyu ezüst márkát ad tótfalvi birtokának jövedelméből; ua évben Pál szepesi prépost 40 hold földet adományoz. Birtokaik Szepes vmegye 1404-iki oklevele szerint minden tehertől mentesek voltak; Zsigmond király 1412. a lublói harmincadból 2 bál darócot és 2 vég posztót rendel részükre évenkint kiszolgáltatni a lublói harmincad által. Ugyanő 1425. minden adóteher alól újra felmenti őket stb. Az ezen és hasonló adományok és kedvezmények mellett felvirágzott zárdát a husziták betörése nagy megpróbáltatásoknak vetette alá. 1436. a csehek kirabolták és felégették. A visszatért szerzetesek alkotását Giskra újra semmivé tette. Az elűzött szerzetesek Lőcsén találtak menedéket. A huszita világ megszünte után III. János, a 17. perjel újra építette a kolostort és templomot, de a XVI. sz. politikai viszályai csakhamar tönkre tették az új alkotást is. Szapolyai János Zsigmond hive, Murány várának a felvidéken szomoru emlékü kapitánya 1544. Péter-Pál napján elfoglalta a kolostort és azt rablókalandjai kiindulási helyévé akarta tenni. I. Ferdinánd felvidéki kapitánya Báthory Bonaventura azonban elhatározta a vidék biztosságát veszélyeztető erősség pusztítását. Basót elűzte, a kolostort leromboltatta, szerzeteseit a lőcsei rendházba telepítette. A kolostor jószágait I. Ferdinánd király 1563. a szepesi prépostságnak adományozta s azok a szepesi püspökségnek 1767. történt alapítása óta ennek és káptalanának közös birtokai. A kolostor és templom romjai magukban véve is érdekesek, de különösen érdemes dolog felzarándokolni a romokhoz az onnan kinálkozó, az egész Szepességre áttekintést nyujtó szép kilátás kedvéért. A 600 év előtt alapított kolostor emlékét az egyházi téren ma is fentartja a praepositura de lapide refugii - a menedékszirt prépostság - címe. V. ö. A szepesvmegyei tört. társaság millenniumi kiadványai 1. köt.-ében Szepes vmegye történelmi irodalmának bibliographiája c. részében.
