Királyi hitlevél
Királyi hitlevél v. felavatási oklevél (diploma inaugurale), melyet királyaink koronázáskor az alkotmány biztosítására kiadnak és az ország törvényei közé beiktattatik. Ha pedig a trónörököst még elődének életében koronázzák meg, ő is ad ki K.-et, de a becikkelyezés, a trónralépés után legkésőbb hat hónapra összehivandó országgyülésen történik. A K. eredete sok valószinüséggel II. András példájára vezethető vissza; ámbár az már régibb szokásnak látszik, hogy a fejedelmek koronázásánál megigérik a nemességnek (tőle nyervén a koronát), hogy a nemzet jogait tisztelve, kezelik majd a közhatalmat és azt is tudjuk, hogy Szt. István az alkotmányt már oklevélbe foglalta; jelenleg pedig a K. kiadását a trónörökösödési törvények (1723. I., II., III.) kötelezőleg előirják. Szövegét az országgyülés állapítja meg és egy küldöttsége által nyujtja át a Felségnek, ki azt aláirja, megpecsételi és a magát bemutató országgyülés előtt a primásnak törvénybe iktatás végett visszaadja. Miután a K. az alkotmány biztosítására szolgál, természetesen ezzel összeütközésbe jöhet s ha a király és az országgyülés valamely törvényt megváltoztatni óhajtanak, ezt csak a koronázás után egy új törvénynyel tehetik. Továbbá az 1715. III. t.-cikkbe foglalt K. kijelenti, hogy jövőre az örökös királyok ezen hitlevélbeli biztosítékot adják ki és ugyancsak erre utalnak a trónörökösödési törvények is; ami azonban nem zárja ki, hogy a K. lényegét nem érintő változtatások, elavult szóknak újakkal fölcserélése, megfelelőbb szövegezés, egyes tételek különös kiemelése, vagy a megváltozott alkotmányjoghoz idomítása stb. létre ne jöjjön. Mai szövege, mely lényegében III. Károly óta ugyanaz, a bevezetés után öt pontból áll: 1. általában szól az alkotmánynak és az öröklési rendnek megtartásáról; 2. a szt. koronának az országban őrzéséről; 3. a visszaszerzett, vagy ezután visszaszerzenő részeknek az ország területéhez kapcsolásáról; 4. a pragmatica sanctióban elismert nőágak magvaszakadásának esetére a nemzetet megillető szabad királyválasztási jogról; 5. elismeri, hogy a jövőre koronázandó örökös királyok kötelesek lesznek ezen hitlevélbeli biztosítékot kiadni és arra esküt tenni.
