Kefallenia
Kefallenia (Cephalonia), a Jóni-szigetek legnagyobbika, a Patraszi-öböllel szemközt; a szomszédos Itakától csak keskeny szoros választja el; 664 km2 területtel, (1889) 69,736 lak. A nagyobb részét hegyek takarják, amelyek közt az Elato vuni (az ókorban Aenos) a legmagasabb (1620 m.). E hegyek takarta részhez Ny-on egy alacsony félsziget csatlakozik, amely a mélyen benyuló Argosztolii-öblöt fogja körül. Bár a talaj nem nagyon termékeny, a lakosok szorgalma nagy részében mégis megművelhetővé tette. A gabonatermelés és állattenyésztés mindamellett a szükségletet nem fedezi. Legtöbb az aprószőllő (1892. 8500 t.), továbbá a bor, olajbogyó, déli gyümölcs és a magasabban fekvő helyeken a közép-európai gyümölcsök. Ezekből van a legnagyobb kivitel is; ellenben a beviteli cikkek: hús, gabona, dohány, gyarmatáruk és ipartermékek. K-en gyakori a földrengés; 1867 febr. 4-én egy földrengés Argosztolit, Lexurit és még valami 40 falut romba döntött. K. Itakával s még néhány kisebb szigettel együtt egy nomoszt alkot 80,178 lak. Az antik hőskorban Szame vagy Szamosz néven ismerték a görögök. A történelmi időkben már mai nevét viselte. A peloponnezusi háboruban elfoglalták az athéniek. Későbben az etoliai szövetséghez tartozott. Kr. e. 189. meghódolt a rómaiaknak, akik szabadnak nyilvánították. Hadrianus császár az athénieknek ajándékozta. 395-től kezdve a bizanci császárságnak volt része. 1185 után Itakával és Zantével együtt az Orsini-családból való nádorgrófoknak, 1357 után pedig a beneventi grófoknak hódolt. 1479. elfoglalták a törökök. De már 1500 máj. 24. a Pesaro Benedetto és Gonzalvo de Cordova vezérlete alatt álló spanyol-velencei hajóhad ismét tőlük vette el. Innen tul K. a Jóni-szigetek (l. o.) sorsában osztozkodott. V. ö. Partsch, K. u. Ithaka (a Mittheilungen 98. Ergänzungsheft-jében 1890).
