Község,
Község, általában meghatározott területen együtt lakó s hasonló érdekek és célok által szorosabb összefüggésben álló polgár-testületeknek helyközössége. A politikai államtestben a legkisebb vitális egység, mint a társadalmi testben a család. Városok és faluk bármenyire különbözők is jellemökre és természetökre, fogalmilag egyaránt K.-ek. A tételes törvény, jelesül az 1871. XVIII. és az 1876. V. t.-c. helyébe lépett 1886. XXII. t.-c. szerint K. alatt értjük: a) a rendezett tanácscsal biró városokat; b) a nagy- és c) a kisközségeket. A nagy- és kiközségek abban egyeznek, hogy rendezett tanácscsal nem birnak, ellenben egymástól abban különböznek, hogy a törvény által a K.-re ruházott teendőket a nagyközségek saját erejükből teljesíteni képesek, a kisközségek ellenben erre nem képesek, s e végből más K.-ek-kel kell szövetkezniök. Nem esnek tehát a tételes törvény szerint meghatározott K. fogalma alá a törvényhatósági joggal felruházott városok. A K. hatásköre kétféle: autonom és átruházott. Autonom hatáskörében a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit; átruházott hatáskörben végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. Hatósága kiterjed a K. területén létező minden személyre és vagyonra. Kivéve a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és honvédségnek tényleges szolgálatban álló tagjait a katonai szolgálatra vonatkozó s a katonai biróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) a királynak s udvarának lakhelyéül, és c) katonai célokra szolgáló épületeket.
A K.-i illetőségre a szabály az, hogy minden állampolgár csak egy K. kötelékébe tartozhatik, de viszont minden honpolgárnak valamely K. kötelékébe tartoznia kell, K.-i illetőség ugyanazért csak más K. kötelékébe lépés által szünik meg. A K.-i illetőség megszerezhető: a) település által; b) település nélkül a K.-i kötelékbe való felvétel az is, csakhogy mig az utóbbi esetben a felvétel felett a K. minden felebbezés kizárásával szabadon határoz, ellenben az állampolgároknak biztosított szabad költözködési jognál fogva a települést a K. csak a törvény által meghatározott esetekben tagadhatja meg, jelesül: a) ha a települő bűntett v. nyereségvágytól elkövetett vétség miatt vád alá van helyezve, v. ily bűncselekmények miatt hozott itélet hatálya alatt áll; b) ha a K. terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) ha tartózkodási helyéről kielégítő erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat; továbbá a K. kötelékébe való felvételt a települttől meg nem tagadhatja, ha a települt a K.-ben 2 évig állandóan lakott, ez alatt az idő alatt a közterheket folytonosan viselte, s ellene oly ok, mely miatt a település megtagadható volna, fel nem merült. A települt továbbá a régi községi illetőségét - fentartás esetének kivételével - elveszti s az új K. kötelékébe lép, ha abban 4 évig folytonosan lakik, annak községi terheihez járul, s az a K. ellen ezalatt az idő alatt a település megtagadásának okául szolgálható kifogásokat nem érvényesített. Külföldiek csak a honosítás hozzájárultával vehetők fel a K. kötelékébe. A felvételért a K. minden esetben mérsékelt díjat követelhet. A K.-i illetőség tartalma az, hogy az illető rendes K.-i tag, s mint ilyen a K.-i tagoknak a törvény által biztosított jogaiban részesül, s a K.-i kötelékből eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. A törvény vélelmezett K.-i illetőséget állapít meg azokra nézve, akiknek törvény szerinti K.-i illetősége meg nem állapítható. Az illetőségi vitás ügyek a közigazgatási hatósághoz tartoznak. Valamint minden személynek, ugy minden területnek is valamely K.-hez kell tartoznia, és pedig: a) v. mint a K.-i határ kiegészítő részének, b) v. mint a K.-hez csatolt pusztának (havasnak), mig az 1871. év előtt voltak olyan puszták is, amelyek egy K.-hez sem tartoznak.
A K. által hozott bizonyos határozatokat csak a törvényhatóság jóváhagyása után lehet végrehajtani; továbbá, minden K.-i határozat valamint minden K.-i szabályrendelet az érdekeltek által a törvényhatósági, bizonyos esetekben a közigazgatási bizottsághoz, harmadfokban pedig, amennyiben a további felebbezés kizárva nincs, a belügyminiszter felebbezhetők. Önkormányzati jogát a K. képviselőtestülete által gyakorolja, mely felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető, s magyar állampolgársággal biró K.-i lakosokból, felerészben választott tagokból és állásuknál fogva szavazati joggal biró előljárósági tagokból áll. A fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nők és jogi személyek meghatalmazott által képviseltetik magukat. A képviselők minimális és maximális számát a városok, nagy- és kisközségek szerint, a kizárási okokat s az aktiv és passziv választási jog feltételeit a törvény határozza meg. Az analfabeták a képviseltetésből csak a városokat zárták ki. A törvény szabályozza továbbá a választás módját. A választás elleni panaszok elintézése az ebből a célból szervezett igazoló választmányhoz tartozik. A képviselő testület gyüléseinek (közgyülés) számát és idejét a K. szabályrendelettel határozza meg, de évente legalább két közgyülést kell tartani, egyet tavaszkor a mult évi számadások megvizsgálása, egyet őszkor a jövő évi költségvetés megállapítása céljából. A közgyülés elnöke a K. első tisztviselője, városokban a polgármester, a K.-ekben a biró. A felsőbb hatóságok rendeleteit, s a K.-i képviselő testület határozatait a K.-i előljáróság hajtja végre. Ugyanez teljesíti mindazokat a teendőket, amelyek a képviselő testület vagy egyes közegek hatáskörébe utalva nincsenek.
A K.-i előljáróság áll kisközségekben: a biróból és helyetteséből (törvénybiró), legalább 2 tanácsbeliből, a körjegyzőből, közgyámból és körorvosból; nagyközségekben a biróból és helyetteséből, legalább 4 tanácsbeliből, a K.-i jegyzőből és orvosból, a közgyámból és pénztárnokból. A rend. tanácsu városokban a K.-i előljáróságot képezik: a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, jegyzők; főügyész, ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök, K.-i erdőtiszt, s az esetleges szükséges más tisztviselők. A tanácsnak tagjai a polgármester elnöklete alatt a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, a főügyész és az orvos. Azt, hogy az előljáróságnak mely tagjai feltétlenül fizetést kapjanak - a polgármesternél és kör-, illetve K.-i jegyzőnél a fizetés minimumát, utóbbinál a maximumát is - a törvény határozza meg. Az állomások kijelölés mellett, választás útján töltetnek be és pedig 6 évi érvénynyel, a jegyzők és orvosok, városokban a segéd- és kezelőszemélyzet is élethossziglan választatnak. A rendőrkapitányt azonban élethossziglan a főispán nevezi ki. A birói hivatalt visszautasítani nemlehet, s a megválasztott azt 100 frtig terjedő büntetés súlya alatt legalább egy évig a hivatalt viselte, vagy a birságot lefizette, 6 év leforgása előtt a hivatal újból elvállalására nem kötelezhető. A választást a K.-i tisztújító szék eszközli, melynek elnöke városokban az alispán, egyebütt a főszolgabiró. A passziv választási jogot a törvény határozza meg. Külön minősítéshez kötvék a polgármesteri, jegyzői, orvosi, ügyészi, mérnöki és erdőtiszti állások, melyeknél az 1883-ik évi t.-c. rendelkezései irányadók. A kijelölés jogát részint a tisztújító szék elnöke, részint ennek elnöklete alatt a képviselőtestület, városokban külön erre a célra felállított kijelölő választmány gyakorolja, ugy hogy minden állásra, ha annyi jelentkezett, legalább 3 egyént kell kijelölni; érvényes szavazni csak jelöltre lehet. A megválasztáshoz a körjegyző, körorvos, biró, polgármester, a rendezett tanács tagjainál és a pénztárnoknál általános szavazattöbbség szükséges; a többi állásoknál a viszonylagos szavazattöbbség elegendő.
Az elöljáróságnak minden tagja minden kárért, melyet hivatalos eljárásában akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháborítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A kárkereset (az u. n. Syndikatsklage) a biróság hatásköréhez tartozik. A K.-i előjáróság tagjai ellen a törvény által meghatározott esetekben fegyelmi eljárásnak van helye, melynek során a vétkes dorgálással, pénzbüntetéssel vagy hivatalvesztéssel büntethető, s bizonyos esetekben hivatalától már előzetesen felfüggeszthető. A K. egyik legfontosabb teendője a K.-i háztartás, melynek kiváló mozzanatai, az ingó és ingatlan vagyonnak évenkint leltározása; a törzsvagyonnak csonkítatlan fentartása; avagy önkezelés módjának megállapítása; a költségvetés elkészítése, községi adók kivetése, az évi számadások megvizsgálása stb.
