Cartagena,
Cartagena, 1. Spanyolország legfontosabb hadi kikötője és Murcia tartomány egyik kerületének székhelye (1887) 84,230 lakossal. Kikötőjének bejárata 700 m. széles; ezt mindkét oldalán dombokon épült erődök és ágyutelepek védik; a város körül emelkedő magaslatok szintén meg vannak erősítve; a Castillo Antiguot koronázó erőd a város közepe és a part között fekszik. Ezeken kivül az egész város körül bástyák és falak huzódnak el. Régi székesegyháza már régen összedüledezett. A városháza casas consistoriales, a tenger közelében a las Monjas-téren épült; portikusza előtt arab izlésre valló galéria áll; benne római és karthagói régiségeket őriznek. Egyéb jelentékeny épületei: a Caridad-kórház; a presidio, a tenger mellett, ennek közelében van a rendkivül nagy hajóarzenál, a maga hajó-, kötél- és vitorlavászongyáraival. Legszebb sétahelye a botanikus kert. A Santa Lucia külvárosban sok az ólom- és cinkolvasztó. Kikötőjéből különösen alfafüvet, ólom-, cinkérceket és narancsokat exportálnak. Közelében a Sierra de C.-ban ólom- és vasércbányák vannak nagy számmal, amelyek mintegy 1200 munkást foglalkoztatnak C.-t Hasdrubal karthagói vezér alapította Kr. e. 228. és legfontosabb fegyveres helylyé tette Hispaniában; a rómaiak Carthago Novanak nevezték el és 210. Scipio vezérlete alatt elfoglalták. Augustus csász. idejében Colonia Victrix Julia néven kolóniává lett és egyike volt Hispania legvirágzóbb és legnépesebb városainak. Kerülete 20, mások sz. 40 stadium volt, tehát legalább kétszerte több lakosa volt, mint napjainkban. 425. a vandalok foglalták el; későbben a nyugati gótoknak bizanciaknak (534-624), majd ismét a nyugati gótoknak (624-711), végül a móroknak került a birtokába, akik elpusztították. II. Fülöp korában ujra fölvirágzott. A spanyol örökösödési háboruban a szövetségesek rövid időre elfoglalták. Legfontosabb szerepet a város az 1873-iki anarkia idejében játszott. Julius 12-én a kommunizmus hivei C.-t hatalmukba kerítették és 1874 jan. 11-ig állottak ellen, amikor is a város magát Dominguez spanyol vezérnek megadta. - 2. C. (azelőtt C. de las Indias), Bolivar állam fővárosa Kolumbiában, az Antillák tengerének egy kis parti szigetén, amelyet a szárazzal hid köt össze, 8600 lak., erős és vastag körfalakkal, néhány szebb templommal, amelyek közt a legjelentékenyebb: a San Juan de Dios. C, kikötője 40 km2-nyi területü, amelyet szigetek (Tierra Bomba, Bara stb.) zárnak el a sík tengertől, biztos menedéket nyujt a hajóknak. 1890 2 1/2 millió peso értékü volt a kivitele (marha, marhabőrök, dohány, nemes fémek). C.-t 1533. Heredia Calamar néven alapította; régebben a XVIII. században virágzóbb volt mint most; egészségtelen környéke miatt lakóinak száma 30,000-ről apadt le 8600-ra.
