Bőrmérgek.
Bőrmérgek. Néhány állatfajnak, különösen kétéltüeknek bőrmirigyeiben méreganyagok vannak, melyek különösen az amfibiáknak nyujtanak egyéb állatok ellen védelmet, melyek fel tünő szinük, lassu és gyámoltalan mozgásaik miatt egyéb védelemnek híján szűkölködnek (triton, szalamándra stb.). A hajdankorban az eféle mérges bőrü állatok felől igen regényes fogalmak keringtek; így Plinius állítja, hogy a szalamándra a kutak vizének megfertőzése által egész nemzeteket képes kiölni. Későbbi búvárok (Brehm, Lenz stb.) az ellenkező túlzásba estek s egészen megtagadták ez állatok mérges voltát: míg az ujabb vizsgálatok mindinkább erősítik, hogy a B. közt erőteljesen ható mérgek vannak. E mérgek ugyanazon állatfajra nem mérgező hatásuak, sőt gyakran ugyanazon rend egyes tagjaira sem (bár ez alól kivételek is vannak. Igy a vízi szalamándrát,a maga mérge is megöli, ha ezt a hasüregébe viszszük). Természetes, hogy a B. iránt bizonyos állatfajok többé-kevésbbé immunisok lehetnek, épp úgy, amint azt bizonyos más mérgekre nézve is tapasztaljuk. A varasbékáknál (Bufo viridis és cinereus) a fülek mögött, a nyakon és a háton bőrmirigyek vannak, melyekben nyúlós, tapadó, sárgás folyadék található, s ez beszárítva egy évig v. tán még sokkal tovább is megtartja mérgező képességét. .E méregnek hathatós része phrynin v. bufidin. (talán alkaloida), mely a digitalinhoz hasonlóan hat az akaratos izmokra; azonkivül metilkarbilamin is van benne. Ha a varasbéka mérgét kutyák sebére viszszük, azok egy óra mulva hányás, tántorgó járás és görcsök között elpusztulnak. A vízi varasbéka (pelobates fuscus) bőrében is van ilyen méreg, melynek kellemetlen fokhagyma szaga is van. A békák azonban a maguk akaratából nem képesek e váladékot kiüríteni: csak ha megfogatnak, szökell ki belőlük a B. gyakran erős sugárban. A foltos szalamándra (salamandra maculata) mérge a fej hátsó részének és a hátnak, bőrmirigyekben foglaltatik tejfelszerü folyadék alakjában, melynek mosuszszaga és lugos reakciója van; hathatós része a szalamandrán, C86 H60 N2 O10 nevü alkaloida, mely epilepsziás görcsök,majd légzési és általános hüdés közt 3-29 perc alatt megölhet más állatokat. A triton cristatus (tarajos gőte) mérge különösen a nyaknak s a farki résznek fürtös mirigyeiben található; ez tejszerü, savanyu, átható szagu, egy alkaloidot és egy nitrogéntartalmu részt, a tulajdonképi mérget magában foglaló folyadék. Kutyák 3--18 óra mulva vérkeringési és légzési zavarok közben, de görcsök nélkül pusztulnak el: a méreg azonkivül a vörös vérsejteket is feloldja. V. ö. Caparelli, Archiv. ital. de biologie, 1883. 72. lap.
