Atavizmus
Atavizmus (lat.). Minden részletében kellőleg még nem ismert biologiai tünemény, mely szerint egyes individuumok olyan sajátságokat vagy külsőt kapnak, mely fajuk közvetlen előttük lévő generációinál hiányzik s ugyanazon fajnak egy régen letünt generációjára emlékeztet. (Huxley.)
Az A.-ra alapította . Darwin a rejtett és megszakított öröklékenységről szóló elméletét. D. háromfele tipuszt különböztet meg az A.-ban: 1. Ha egy nem keresztezett fajban az ősnek elveszett sajátságai ujra megjelennek. Szelidített fehér galambok ivadékai között akad olyan, mely palaszürke és szárnyán két fekete csík van, mint a vad szirti galamb (Columba livia). Egész genealogia nemesített viadalkakasok ivadékai között fejletlen, gyenge példányok találhatók, mint a minő a vad Gallus bankiva. A selyempille hernyója fehér, de néha csíkozott lesz (race tigrée), minta vad Bombyx Huttoni fajé. A szarvatlan juhfajoknál pl. a nemesített Southdown speciesnél néha egyes ivadékoknál képződik szarv, mely azonban csak a bőrrel függ össze s hamar lehull. A szamár lábainak csíkozottsága az abisszíniai asinus taeniopus fajra, a ló törzsén mutatkozó barna vonalak a zebrára, quaggára emlékeztetnek. Embernél durványos farkképződés, állközépcsont, állatias fog és karom, a test teljes szőrössége, e szőrösségnek az emlőknél, a hason, a lágyéktájon mutatkozása szintén atavisztikus tünemények. 2. Ha egy keresztezett fajban a későbbi ivadék nem szüleihez, hanem őséhez hasonlít. Igy az öszvér ivadéka ló v. szamár tipus; jól tejelő szarvasmarha fajok p. alderney és shorthorn keresztezéséből kis tőgyü ivadékok keletkeznek. Különböző emberi tipusok gyermekei, p. Darwin szerint négerek és spanyolok, Livingstone szerint a zambeziek és portugálok, Humboldt szerint a négerek és indiánok ivadékai rendkívül embertelenek, állatiasak, a civilizálódásra hajlamot nem mutatók. 3: Ha bizonyos tulajdonságok csak bimbók s nem magok útján tarthatók fenn növényeknél. P. nemesített rózsák, gyümölcsfák csak ojtványok utján szaporíthatók. L. még Visszaesés.
