Aranyvirág
Aranyvirág (növ., aranyfű, szent-Jakab virága Csapónál, Chrysanthemum L.), a sugaras fészkesek génusza.
Aranyvirág.
Ez a Melius és Csapó feljegyezte vagy fordította név a latinnak megfelelő s igy használják a későbbi botanikusok is, ellenben Benkő és Veszelszki még a Gnaphalium Stoechast L. is aranyvirágu fűnek nevezik. Szisztematikai értelemben a Ghrysanthemuna L. (aranyvirág) majd tágasabb, majd szorosabb körü növénygénusz. Durand (Index generum Phanerogamorum 218. l.) p: a több mint 130 leirt fajt alig 90-re redukálja, de ily felfogással a Pinardia Cass., Chrysanthemum L. strict., Coleostephus Cass. (Myconia Neck.); Ammanthus Boiss. el Heldr., Argyrauthemum Webb, Pyrethruyn Gärtn., Leucanthemum DC., Phaalcrocarpum Willk. Phalacrodicus Less., Tridactylina Sch. Bip., Richteria Kar. et Kir., Plagius L'Her. (Balsamita Desf.), és Gymnocline Cass. stb. génuszokat is a (Chrysanthemum L. alá foglalta. Ellenben Nyman Conspectus floare Eropaeae című munkájában, a 370. 1., Európából szorosabb értelemben már csak 4 fajt sorol elő. Az Anthemis-nemüek II. szubtribusában (Chrysanthemeoae Boiss. fl. orient. III. 323. l.), melynek fészekvacokja nem pelyvás. csak ritkán szőrös, a rokon génuszoktól, különösen a Pyrethrumtól és Leucanthemumtól kétféle gyümölcse különbözteti meg. A fészek szélén levők t. i. többé-kevésbbé háromszögletüek vagy tülöknemüen szárnyasszegélyüek, a többi fordított kúpalakú vagy összenyomott. Egynyári, sárga fészkü füvek. Hazánkból a Chr. segetumot L. (Xanthophthalmum. seg. Sch. Bip.) jegyezték fel, de ujabb időben senki se találta. A papvirágfüvekhez (Leucanthemum) hasonlít, de fészeksugara sárga. Lehet, egy kor vetőmaggal került az országba, azután hamar elpusztult; lehet az is, hogy némelyek más fűvel tévesztették össze.
