trombitavarsa
trombitavarsa: a → varsák vörcsök nélküli, vesszőből font tölcsér vagy trombita formájú változata. A víz belesodorja a halakat a varsa elszűkülő végébe, ahol nem fordulhatnak meg, nem szabadulhatnak ki. Beregben hurca, csukaszorétóu néven ismeretes. A hurca, hurdsza terminológiát más varsaformák elnevezésére ismerik a Berettyó mentén, az Ér-melléken, amiből arra következtethetünk, hogy a trombitavarsát hurca néven ezen a vidéken is használták. A beregi trombitavarsa gyakran 2 méter hosszú. – Előfordul a trufa a kárpáti ukránoknál, a lengyeleknél, letteknél, a Száva menti horvátoknál, a Kaukázusban. Ismerik a trombitavarsát a finnek, észtek, zürjének, osztjákok, s változatai előfordulnak Ny-Európában is. Trombitavarsák pl. a wales-i lazacvarsák. A trombitavarsa változata a bodrogközi → haboknya. Herman Ottó → bocskorvarsa néven mutat be egy trufa típust, amelyet a → cége nyílásába helyeznek el. A trombitavarsa átmeneti forma a → szelep és a vörcsökkel készült varsák között. A trombitavarsa éppúgy lehet finnugor hagyaték a magyarságnál, mint közép-európai-kárpáti eredetű halfogóeszköz. – Irod. Gunda Béla: A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése (Műveltség és Hagyomány, 1964).
Trombitavarsa (Bátyu, v. Bereg m.)
Gunda Béla
