rühzsírtartó
rühzsírtartó: szaruból készült, alsó végén befenekelt, felső végén fadugóval ellátott, a szaru → sótartóhoz hasonló edényke. Újabb formája – a Hortobágyon a múlt század második felében elterjedt – a laposított szarusótartóhoz hasonló, fedelét azonban sarokpánt és rugós zár tartja. Fedelére még egy fémkarikához szíjat erősítettek és a juhász ezzel a szíjjal csatolta az övéhez, s a rühzsírtartó együtt lógott a késtokkal és a tűzszerszámmal. Díszítő technikája a karcolás, miként a sótartókon. Amíg a juhászok nemcsak őrizték, hanem gyógyították is a birkát, nélkülözhetetlen gyógyszerük volt a rühzsír, ill. rühkenőcs, továbbá a gálickő, amit a rüh ellen és a körömbetegségek gyógyítására használtak. Mind a rühzsírt, mind pedig a gálickövet leginkább szaruedénykében tartották. Amikor elterjedtek a korszerűbb gyógyszerek, mint pl. a kreolin, a danatol, a rühzsírtartók elvesztették szerepüket, s eltűntek a pásztoréletből. – Irod. Manga János: Magyar pásztorfaragások (Bp., 19722).
Bőrből varrt rühportartó, emberalakos dugóval (Okány, Békés m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Karcolt díszítésű rühzsírtartó (Homokmégy, Bács-Kiskun m., századforduló)
Manga János
