háromkirályjárás
háromkirályjárás: a bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók (→ alakoskodás) → köszöntő felvonulása, ill. → dramatikus játéka. Általában → vízkeresztkor, de → karácsonykor, → újév és vízkereszt között is járták. Történeti adatok már a 16. sz. óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. sz.-i betlehemes szövegekben a pásztorjáték (→ betlehemezés), a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet újkori népszokásainkban a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet. Gyermekek vagy csak lányok járják. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag (csillagozás). Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének:
Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.
Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket előadó versein kívül a karácsonyi énekekből átszármaztak a „Csordapásztorok ...”, „Mennyből az angyal ...”, „Kicsoda az, ki oly nagyon kiált felettünk”. – Irod. Solymossy Sándor: Népköltészet (A magyarság néprajza, III. Bp., 1941–43); Jeles napok (II., A Magyar Népzene Tára, 1953); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).
Háromkirályjárás: betlehemesek csillaggal (Lövéte, v. Udvarhely m.)
Háromkirályjárás (Szakmár, Bács-Kiskun m., 1970)
Tátrai Zsuzsanna
