dőre
dőre: adománygyűjtő alakoskodók neve a Csallóközben (→ adománygyűjtés, → alakoskodás). Húshagyókedden (→ farsang) nagyobb csoport legény 15–20-féle jelmezbe öltözik: női ruhába, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, vőlegénynek. Fejükre rossz harisnyát húznak, vagy bekormozzák, esetleg belisztezik arcukat és házról házra járnak egy-két cigány muzsikus kíséretével. Nem szívesen engedik be a dőréket a házba, mert nagy felfordulást csinálnak. Felborítják az asztalt, kormos lével „bemeszelik” a falat stb., majd néma játékukkal és táncukkal szórakoztatják a háziakat és a kíváncsiskodókat (→ pantomim). A játék közben igyekeznek a háziak figyelmét kijátszva kolbászt, szalonnát lopni. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak. Az élelmet kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják. – Irod. Khin Antal: A farsangi dőrék (Magyar Figyelő, 1935); Ujváry Zoltán: Varia folkloristica (Debrecen, 1975).
„Borbély” és asszonyruhába öltözött dőre (Csölösztő, v. Pozsony m.)
A „drótostót” (dőre) beszegezi az ólat (Tejfalu, v. Pozsony m.)
Ujváry Zoltán
