anyaági leszármazás, matrilineáris leszármazás
anyaági leszármazás, matrilineáris leszármazás: az a leszármazási rend, amikor egy társadalmi csoporton belül a családnév, a rang és a vagyon is női ágon, az anya után öröklődik. Az európai parasztságnál, így Mo.-on is a név apaágon öröklődik. Kivétel, hogy egyes helyeken → vőség esetén az anya vagy a nagyanya nevét kapja a gyermek (pl. Kalotaszegen). Az apaági és anyaági leszármazás együttesen, keverten jelentkezik a rokonság számon tartásánál és az örökségnél. Pl. a magyar nyelvterület északi részéről származó szórványos adatok szerint az anyai vagyonból elsősorban a lányokat elégítették ki. Általános, hogy az anya személyi holmiját, kisebb vagyontárgyait lányai osztják meg maguk között. (→ még: leszármazók (lemenők) öröklése, → rokonság) – Irod. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Mátraaljai palóc asszonyok élete a múlt század második felében (Bp., 1956); Bodrogi Tibor: Társadalmak születése (Bp., 1962).
Morvay Judit
