álarc
álarc: tárgy, amely arra szolgál, hogy hordozójának külsejét átalakítsa, egyéniségét megváltoztassa, segítségével az álarcot hordozó idegen lényt testesítsen meg. Eltakarhatja az arc egy részét, az egész arcot vagy az egész fejet is, sőt járulékos viselettel a testet is. Készülhet fémből, bőrből, fából, textíliából, növényi anyagokból, tollakból, papírból stb. álarcot használnak a vadászatnál az állatok félrevezetésére, a halottkultusznál, mindenféle mágikus-vallásos szertartásokban, továbbá az → alakoskodásnál, → álarcos játékoknál, → népi színjátszásnál. A világ csaknem minden népe használ álarcot, maszkot, ahol nincs álarc, ott az arc festése helyettesíti. – A magyar népi kultúrában az Európa nagy részében ismert fa álarcok csak kis szerepet játszanak, helyette bőrből, továbbá nem maradandó anyagokból készült improvizált álarcokat találunk. Fa álarcot használtak a hétfalusi csángók → boricatáncában, bőr álarcot hordtak néha a székelyek betlehemes játékának (→ betlehemezés) pásztorai. Úgy tűnik, hogy a honfoglaló magyaroknál a temetési álarcoknak volt szerepe. Egy honfoglalás kori sírban a csontváz koponyáján bőrlepel nyomai voltak, a szem és a száj helyén négyszögletes ezüstlemezek. Hasonló halotti álarcokat az obiugorok szinte napjainkig használtak. – Ma hazánk területén a mohácsi délszlávok (sokácok) farsangi álarcai fa álarcok, melyeket a busójárás alkalmából használnak. Az álarcviselés legfontosabb alkalmai a farsangon kívül → Mikulás napja és → Luca napja. – Irod. Horger Antal: A hétfalusi csángók boricatánca (Ethn., 1899); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Földes László: A Néprajzi Múzeum busómaszkjai (Népr. Ért., 1948); Dienes István: A Bashalmi (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglaláskori magyar temető (Arch. Ért., 1957); Mándoki László: Busómaszkok (Janus Pannonius Múz. Évkve, 1961); Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon (A Debreceni Déri Múz. Évkve, 1965); Ujváry Zoltán: Un masque d’animal d’origine slave dans les coutumes populaires de la Hongrie Orientale (Slavica, 1967); Dömötör Tekla: Masken in Ungarn (Masken und Maskenbrauchtum aus Ost- und Südosteuropa, Basel, 1968).
Dömötör Tekla
