Hermón
Hermón Az Antilibánon legdélibb része, örök hó borította hármas, majdnem egyenlő magasságú (2760-2814 m) hegycsúcs (5Móz 3,8k; 1Krón 5,23; Énekek 4,8). A Józs 11,17 az egész Antilibánon-hegyvonulatot érti rajta. Az amóriak Szenírnek nevezik (5Móz 3,9), de az Énekek 4,8 és az 1Krón 5,23 külön említi a kettőt. (A Zsolt 42,7 h. szövege Hermónokról beszél.) A kánaáni őslakosságnak nevéről sejthetőleg kultuszhelye lehetett a BaalHermón (Bír 3,3; 1Krón 5,23) és a Hermón hegy lábánál fekvő Baal-Gád (Józs 13,5). A Hermón Izráel politikai határát jelentette É-on, és a hegy már Ógnak, Básán királyának az uralma alá tartozott (Józs 12,5). Vízben, harmatban, fában, vadban nagyon gazdag vidék (Zsolt 133,3; Ez 27,5; Énekek 4,8). A Jordán folyó mindhárom ága a Hermón lábánál ered. A szidóniak Szirjónak nevezték (5Móz 3,9). Az 5Móz 4,48-ban szereplő név a Szíón szintén a Hermónt jelenti.
