Betlehem
Betlehem 1. Jeruzsálemtől D-re, mintegy 8 km-re fekvő helység. Nevének jelentése: »kenyér háza«, melynek oka bizonnyal az, hogy a terméketlen júdeai pusztában ennek a városnak a környéke feltűnően gazdag és termékeny. Az elnevezés ősi; az amarnai levelekben Bét-Lahama néven említik, mint az Urusalaim-kerület (Jeruzsálem) egyik városát. A környék tájegységének neve Efráta (1Móz 35,19; Ruth 1,2; Mik 5,1-2), maga a város egy 777 m magas dombon épült.
Sokszor szerepel B-i történetek színhelyeként.
Időrendben elsőként említi az 1Móz 35,16kk, mely szerint Jákób egyik felesége, Ráhel az Efrátába-Betlehembe vezető úton szüli meg második gyermekét, Benjámint, majd a szülésbe belehal, és ott temették el az út mellett. Hagyomány szerinti síremléke ma is megvan Betlehem előtt, egyaránt szent hely keresztyénnek, zsidónak, mohamedánnak.
Ruth történeteinek szintén egyik színhelye Betlehem; innen vándorol ki, majd ide tér vissza Naómi családja, a móábita Ruth itt lesz Boáz felesége, ezzel Dávid király nagyanyja (Ruth 1,1-2.19).
Boáz fia, Isai szintén itt lakott. Ide küldte Isten Sámuel prófétát, hogy felkenje Isai fiai közül Dávidot királynak (1Sám 16,1; 17,12). Innen indul Dávid testvérei meglátogatására, egyben Góliáttal való párviadalára. Dávid történetében még egyszer említi a B, amikor a filiszteusokkal vívott háborúban az ellenség megszállva tartja Betlehem környékét, Dávid pedig megkívánja a város kútjának vizét, és ezért három híres vitéze élete kockáztatásával hoz Dávidnak onnan vizet. Dávid azonban az Úrnak áldozza a vizet (2Sám 23,13kk).
Júdai Betlehem néven említi a várost a Bír 17,7, abból az alkalomból, hogy Gedeon fia, Mika bálványimádásához egy betlehemi lévitát fogad fel papi szolgálatra. Roboám király az ország kettészakadása után több erődítményt építtetett Jeruzsálem környékének védelmére, ezek között egyik városként Betlehemet említi a 2Krón 11,6.
A fogságból hazatérők között betlehemiek is voltak. Említi őket az Ezsd 2,21 és Neh 7,26 is, bár a hazatérők száma a két könyvben nem egészen azonos. Ezsd szerint Betlehembe 123 ember tért haza, a netófiakkal együtt 179, míg Neh szerint 188.
A városhoz ősi prófétai jövendölés fűződik (Mik 5,2), mely azután Jézus Krisztus születésekor teljesedett be. A Lk 2 elmondja, hogy József és Mária az összeírás miatt kénytelenek voltak Betlehembe menni, így született ott Jézus. A betlehemi mezőn legeltettek a pásztorok, Jézus születésének és az angyalok híradásának első tanúi. Innen vitték Jézust mint elsőszülöttet bemutatni a templomba.
A Mt 2 pedig elmondja, hogy a Jézust kereső keleti bölcsek Jeruzsálemben Mikeás próféciája alapján kaptak útmutatást Betlehem nevéről, így indultak el felkeresni Jézust és hódolni előtte. Itt kapott József is, a bölcsek is figyelmeztetést Istentől Heródes gyermekgyilkos szándékáról, ezért menekült József Egyiptomba, ahol Heródes haláláig tartózkodtak.
Betlehem mellett állt Heródes vára, Heródeion.
Miután Jézus Názáretben nőtt fel, többször vitatták Messiás voltát azért is, mert betlehemi születése nem volt közismert (Jn 1,46; 7,42).
Betlehem ma is élő, több tízezer lakost számláló város. A Jézus születésére emlékeztető templomot Nagy Konstantinus császár építtette 327-ben, azóta többször átépítették.
2. Még Galileában is ismert egy Betlehem nevű helység, mely 11 km-re ÉNY-ra fekszik Názárettől. A Bír 12,8-ban említett helység, minden bizonnyal Ibcán bíró lakóhelye, mely szintén mind e mai napig lakott hely.
HP
