Asszíria
Asszíria: ókori birodalom. Határai: a Tigris és az Eufrátesz felső folyása, a Hábur és az Alsó-Zab folyó, valamint a Zagrosz és a Taurosz-hegység. – Éghajlata hűvösebb és csapadékosabb volt, mint Babilóniáé, s bár a dombvidékeken gabonát termesztettek, szegényebb volt annál. – Története: Azokból a harcokból, amelyek a különféle törzsek és fejedelmek közt a Kr. e. 3. évezredtől folytak, Kr. e. 1750 táján Asszur fejedelme került ki győztesen, de Hammurápival és a hettitákkal szemben nem tudta Mezopotámia feletti uralmát megtartani. Fél évezreddel később ~ egy időre hatalmába kerítette Babilont, mindamellett asszír birodalom valójában csak II. Asszurnaszirpal (ur. Kr. e. 884–859) idején jött létre, aki hozzávetőleg akkor lépett trónra, amikor Izr.-ben Omri. II. Asszurnaszirpal elsősorban a föníciaiak és az örmények leigázására törekedett (® Karkemis); arra, hogy „a nagy tengerben moshassa le kardját”. Utóda, III. Szalmanasszár (ur. Kr. e. 858–823) Damaszkusz felé vonult és először Izr.-t támadta meg. Damaszkusz vezetésével 12 városállam szövetséget kötött ~ ellen (Kr. e. 854: ütközet Karkarnál), s ebbe a szövetségbe Izr. királya, Acháb is belépett (utódai vsz. már nem voltak tagjai a szövetségnek). Amikor Kr. e. 841: III. Szalmanasszár legyőzte Damaszkusz királyát, Hazaelt, Izr. királya, Jehu adózásra kényszerült. Kr. e. 823–746: ~ különféle nehézségekkel küzdött. Közben Izr. királya, II. Jerobeám megkísérelte, hogy diplomáciai úton biztosítsa Izr. békéjét. (Lehetséges, hogy Jónás próf. ninivei küldetésének is ez volt a tört.-i háttere.) III. Tiglat-Pilleszer (ur. Kr. e. 745–726) először a Ny-i államoknak egy újabb szövetségével számolt le (Kr. e. 738), amelyben Izr. is részt vett; ennek következtében Izr. királyát, Menachemet 1000 ezüst talentum adó fizetésére kényszerítette. Pekach uralma idején III. Tiglat-Pilleszer betört Izr.-be és több helységet elfoglalt, lakosaikat elhurcolta (2Kir 15,29; 1Krón 5,6.26); emiatt Hósea összeesküvést szőtt Pekach ellen (2Kir 15,30). Damaszkusz ellen védelmet keresve Júda királya, Acház szintén adófizetője lett III. Tiglat-Pilleszernek (16,7.10; 2Krón 28,20–21). Végül Babilont is meghódoltatta III. Tiglat-Pilleszer (Kr. e. 729), és fölvette a Babilon királya címet. Fia, V. Szalmanasszár (ur. Kr. e. 726–722) sorra megfékezte az elődei által leigázott népeket, ill. államokat, amelyek fellázadtak. Így felvonult Izr. királya, Hósea ellen is, elfogta és börtönbe vetette (2Kir 17,1 kk.), majd megostromolta Szamariát. Szamaria sokáig tartotta magát, de II. Szárgon (ur. Kr. e. 722–705) V. Szalmanasszár utóda elfoglalta (Kr. e. 721). A vezetőket elhurcolta, s más leigázott népeket telepített az országba (ezek utódai a „szamariaiak”). Izr. ~ tartománya lett. II. Szárgon Szíriában is sikeresen hódított, elfoglalta Ciprust, s Babilonra is újra kiterjesztette ~ hatalmát. Fia, Szancherib (ur. Kr. e. 705–681) arra kényszerült,hogy megerősítse a birodalomban az asszírok hatalmát. Ezt a helyzetet igyekezett Júda királya, Hiszkija kihasználni, hogy Jeruzsálemben az istentisztelet tisztaságát helyreállítsa. Miután Szancherib Babilon királyává koronáztatta magát, a babiloniak fellázadtak ellene. Bosszúból földig lerombolta Babilont (Kr. e. 689), ám a fölkelők Hiszkijával is keresték a kapcsolatot. Ezért Szancherib Júda ellen vonult, elfoglalta Lachist, majd megostromolta Jeruzsálemet. A seregben azonban pestis tört ki, emiatt felhagyott az ostrommal, beérte annyival, hogy Hiszkija az adófizetője lett (18,13–19,35). A híres hatszögletű agyagprizmán fennmaradt, ékírásos annaleseiben Szancherib maga számolt be Jeruzsálem ostromáról, de nem említette meg, mint más városok esetében a király elfogását és leváltását; ez is tanúsítja, hogy Hiszkija meghódolt előtte. Szancherib nevéhez fűződik a székhelyévé tett Ninive kiépítése. Itt is halt meg: amikor istene, Niszroch templomában imádkozott, egyik fia tőrt döfött belé (19,36). Fia, Azarhaddon (ur. Kr. e. 681–668), akit a 19,37 és Iz 37,38 is úgy említ mint Szancherib utódát, valamint Asszurbanipál (ur. Kr. e. 668–631?) szintén Ninivéből kormányozták birodalmukat. Azarhaddon elfoglalta a Nílus-deltát és Memphiszt, s fölépítette Bábelt, amelyet Szancherib leromboltatott; Ezd 4,2: idegeneket telepített le Szamariában. Asszurbanipál a híres ninivei kv.-tár megalapításával tette nevét emlékezetessé. Uralma idején az egyik fölkelés a másikat érte, mintegy előjeleként ~ széthullásának. Két fia viszálykodását kihasználva Nabopolasszar megszerezte magának Babilon trónját, majd a médekkel szövetkezve megtámadta ~t, s elfoglalta Asszurt (Kr. e. 614) és Ninivét (Kr. e. 612). Nem sokkal később ~ végleg letűnt a tört. színpadáról, s helyét az újbabiloni birodalom foglalta el.
12. Asszíria
