UNDOK
UNDOK, (un-d-ok) mn. tt. undok-ot; tájdivatos kiejtéssel: ondok. 1) Ami csúnya, rút, puruttya, ocsmány anyaga vagy alakja által külső érzékeinkre visszataszító hatást gyakorol, vagy épen gyomrunkat fölkeveri. Undok varanagyos béka, szörnyeteg. Mocskos, ganajos, leokádott undok ágy. Fekélyekkel rakott undok test. 2) Ami belső, különösen erkölcsi érzékünket rendkivül sérti, förtelmes. Undok beszéd, káromkodás. Undok képek, taglejtések.
Az ,undok’ szó nagyobb fokát fejezi ki annak, amit untatónak, unalmasnak nevezünk, s legközelebbi rokona: undor. Régiesen is pl. a Góry-codexben: ondok. „Ülvén egy (írva: egh) nagy szörnyü ondok sárkányon“ (48. 1.). V. ö. UND, (1); UNDOR.
