TETSZIK
TETSZIK, (tet-sz-ik) km. tetszett, par. tessél. Gyöke az elavult tet v. tetik, mely a régieknél videtur, apparet érteményben divatozott, pl. Münch. cod. Máté XVII. fej. „Mi tetik neked?“ (quid tibi videtur?) Lukács XXIII: „A szombat feltetik vala“, (sabbatum illucescebat). Luk. XXII: „A koporsók, kik nem tetnek.“ (Monumenta, quae non apparent). Máté XXIII: „Kik embereknek küvöl szépeknek tetnek.“ Csáti Demeter krónikájában: „A Tetemben el-feltetőnek“ azaz, Tétényben föltünének, meglátszának. Innen miveltető tettet am. láttat, magát tettetni, am. bizonyos álszinben mutatni, láttatni; tettetés, szinlelés, képmutatás; tettetett szent, képmutató. A tet-ik és tetsz-ik közép igék oly viszonyban állanak egymáshoz, mint a szintén régies met és mai metsz átható igék. Egyébiránt már a régieknél is eléjön ,tetszik’, pl. a Nádor-codexben: „De enneköm úgy tetszik és alkolmasbnak úgy láttatik.“ (383. l.). A parancsoló tessék is talán inkább a tetik-ből képeztetett, mintha volna tet-j-ék, miként a régies met (scindit) igéből metj, mess, Döbrentei codexben megygy. „Vala kedeg az szoknya varratlan, mondának azért egymásnak: ne megygyük meg űtet“ azaz, ne messük, ne metjük meg. Hasonlóan, vessen am. vetjen és üssön am. ütjön. (Egyébiránt ,látszik’ is a parancsoló módban ,lássék’, a melyben szintén mind a három hang t sz j, ss-sé hasonúlt). A föntebbiek szerént a tetszik (valamint tetik) szónak első jelentése látszik, fel- v. szembetünik, felötlik. Föltetszik a csillag, azaz, föltünik. Kitetszik (kilátszik) a szög a zsákból. Nekem úgy tetszik, mintha ott valaki jönne. Ez jónak, rosznak, világosnak, sötétnek tetszik. Megtetszik, ki az ember. Ez nekem korai dolognak tetszik. Kinek mi van szivében, kitetszik szemében. (Km.). Kitetszik belőle, hogy nincs nevelése. Mennyiben a testek fölülete leginkább szembetünő, innen tető am. a testnek legmagasabb, vagyis legelőbb feltünő része; tetem, maga a test, mint látszatos tárgy, tetemes, a maga nemében nagysága által szembeötlő. – Másod értelemben mondjuk valamiről hogy tetszik, midőn bizonyos jó tulajdonságánál fogva kedves, kellemes, vagy ilyennek látszik, régiesen: kelletik. Ez az ember nekem tetszik, jónak, kedvesnek látszik. Mi tetszik önnek? Ha nem tetszik, hagyd ott. Nehéz mindenkinek tetszeni. Mindennek tetszeni lehetetlen, akarni bolondság. (Km.). Visszatetszik. Innen e kedveskedő kifejezések: Mi tetszik önnek? Hogy tetszik érezni magát. Nem tetszik leülni? Tessék!
