JEGY
JEGY, (a héberben 
am. megismerni, észrevenni) fn. tt. jegy-et, harm. szr. ~e. Tiszta gyöke vagy gyökeleme je, melyből gy és l egyszerü képzőkkel két rokonértelmű szók, u. m. jegy és jel származnak, s eredetileg valami mozgékonyt jelentenek. (V. ö. J betű jelentése). Jegy és jel legáltalánosb értelemben elválasztható ismertető része vagy toldaléka valamely tárgynak, pl. iratdarab valamely árun, irománycsomón, mutató valamely házon (korcsmán, vámnál), tornyon (mint kereszt, kakas) stb. Különösebben: Jegy, 1) ismertető, megkülönböztető vonása vagy tulajdonsága valamely tárgynak, s ennek létét, valódiságát, egyéniségét stb. meghatározza. Van belső jegy, mely a dolognak természetében fekszik, s annak beltulajdonságát mutatja ki, pl. az oklevél hitelességének belső jegyei: irásmód, az illető korban vagy században divatozott betűalakok, irásbeli sajátságok stb. külső jegyei: papir vagy hártya minemüsége, tinta festéke, pecsét stb. Állandó jegy, mely a tárgyon folytonosan megmarad; változó jegy, mely időnként változik, pl. személyes leirásban állandó jegyek: termet magassága vagy alacsonsága (a felnőtteknél), szőkeség v. barnaság, horgas orr, szemek színe stb. változók: a hajék, szakál vagy bajusz alakja, színe, ruházat, egészséges vagy beteges szín stb. Lényeges jegy, mely a tárgynak lényegét teszi; mellékes jegy, mely a lényegességnek egyedül kifolyása, eredménye, pl. emberben lényeges jegyek a lélek és test, mellékesek a lélek müveltsége, test ügyessége. 2) Valamely tárgynak oly tulajdonsága, mely különböztetés végett mesterségesen adatott neki, pl. jegy a ruhán, jegy (bélyeg) a marhán, jegy a ludak, réczék talpán. 3) Rendkivüli természeti tulajdonság, pl. lencsealakú folt az arczon, eperforma csomócska vagy szömörcsök a bőrön. 4) Kis czédula vagy barcza, melynek elémutatása által valamit igényelhetünk, pl. belépti jegy, melylyel szinházba, tánczvigalomba, valamely társulatba stb. bemehetünk; vámjegy, melylyel a vámon keresztűl bocsáttatunk; vendég- v. asztaljegy, melynél fogva bizonyos lakomában helyet és részt kapunk stb. Jegyet váltani, am. belépti, asztal- vagy más hasonló jegyet pénzért szerezni. 5) A házasodók közt divatozó viszonyos ajándékok, pl. gyürü, kendő, pénz, ruha. Valamit jegybe adni. Jegyet váltani (am. jeggyűrűt, jegykendőt stb. váltani). A menyasszonyt jegypénzzel, jegyruhával megajándékozni. 6) Azon állapot, midőn férfi és nő egymásnak házassági igéretet tesznek. Jegyben lenni. Jegyben járni. Innen: eljegyezni. 7) Mint a jegyez, jegyző, jegyzék származékokból kitetszik, a ,jegy‘ szó teszen emlékeztető valamit, vagyis oly dolgot, mely bizonyos tárgyakat eszünkbe juttat, feledéstől megment, milyenek pl. a rovási jegyek, a jegyzőknek irásai, melyekben előlegesen a tárgyak fő vonalait följegyzik. Utasitó jegy, az iratokban, könyvekben, mely bizonyos megjegyzésre útal. 8) A csillagtanban azon tizenkét csillagzat, melyek a barkört ugyanannyi részre osztják fel. Kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz jegye. Innét jelenti azon időszakot is, illetőleg hónapot, melyben bizonyos jegy uralkodik. Kos jegyben született, azaz martius 21-től april 21-kig számított időközben.
am. megismerni, észrevenni) fn. tt. jegy-et, harm. szr. ~e. Tiszta gyöke vagy gyökeleme je, melyből gy és l egyszerü képzőkkel két rokonértelmű szók, u. m. jegy és jel származnak, s eredetileg valami mozgékonyt jelentenek. (V. ö. J betű jelentése). Jegy és jel legáltalánosb értelemben elválasztható ismertető része vagy toldaléka valamely tárgynak, pl. iratdarab valamely árun, irománycsomón, mutató valamely házon (korcsmán, vámnál), tornyon (mint kereszt, kakas) stb. Különösebben: Jegy, 1) ismertető, megkülönböztető vonása vagy tulajdonsága valamely tárgynak, s ennek létét, valódiságát, egyéniségét stb. meghatározza. Van belső jegy, mely a dolognak természetében fekszik, s annak beltulajdonságát mutatja ki, pl. az oklevél hitelességének belső jegyei: irásmód, az illető korban vagy században divatozott betűalakok, irásbeli sajátságok stb. külső jegyei: papir vagy hártya minemüsége, tinta festéke, pecsét stb. Állandó jegy, mely a tárgyon folytonosan megmarad; változó jegy, mely időnként változik, pl. személyes leirásban állandó jegyek: termet magassága vagy alacsonsága (a felnőtteknél), szőkeség v. barnaság, horgas orr, szemek színe stb. változók: a hajék, szakál vagy bajusz alakja, színe, ruházat, egészséges vagy beteges szín stb. Lényeges jegy, mely a tárgynak lényegét teszi; mellékes jegy, mely a lényegességnek egyedül kifolyása, eredménye, pl. emberben lényeges jegyek a lélek és test, mellékesek a lélek müveltsége, test ügyessége. 2) Valamely tárgynak oly tulajdonsága, mely különböztetés végett mesterségesen adatott neki, pl. jegy a ruhán, jegy (bélyeg) a marhán, jegy a ludak, réczék talpán. 3) Rendkivüli természeti tulajdonság, pl. lencsealakú folt az arczon, eperforma csomócska vagy szömörcsök a bőrön. 4) Kis czédula vagy barcza, melynek elémutatása által valamit igényelhetünk, pl. belépti jegy, melylyel szinházba, tánczvigalomba, valamely társulatba stb. bemehetünk; vámjegy, melylyel a vámon keresztűl bocsáttatunk; vendég- v. asztaljegy, melynél fogva bizonyos lakomában helyet és részt kapunk stb. Jegyet váltani, am. belépti, asztal- vagy más hasonló jegyet pénzért szerezni. 5) A házasodók közt divatozó viszonyos ajándékok, pl. gyürü, kendő, pénz, ruha. Valamit jegybe adni. Jegyet váltani (am. jeggyűrűt, jegykendőt stb. váltani). A menyasszonyt jegypénzzel, jegyruhával megajándékozni. 6) Azon állapot, midőn férfi és nő egymásnak házassági igéretet tesznek. Jegyben lenni. Jegyben járni. Innen: eljegyezni. 7) Mint a jegyez, jegyző, jegyzék származékokból kitetszik, a ,jegy‘ szó teszen emlékeztető valamit, vagyis oly dolgot, mely bizonyos tárgyakat eszünkbe juttat, feledéstől megment, milyenek pl. a rovási jegyek, a jegyzőknek irásai, melyekben előlegesen a tárgyak fő vonalait följegyzik. Utasitó jegy, az iratokban, könyvekben, mely bizonyos megjegyzésre útal. 8) A csillagtanban azon tizenkét csillagzat, melyek a barkört ugyanannyi részre osztják fel. Kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz jegye. Innét jelenti azon időszakot is, illetőleg hónapot, melyben bizonyos jegy uralkodik. Kos jegyben született, azaz martius 21-től april 21-kig számított időközben.
Mind hangra, mind értelemre nézve közel rokon vele: jel, mennyire mindegyikben bizonyos ismerés vagy ismertetés vagy észrevétel alapfogalma rejlik, aminthogy több nyelvben azon egy szóval fejeztetik ki, pl. signum, Zeichen, σημεον stb., de a magyarban azon finom különbséggel, hogy a jegy közelebbi, a jel rendesen távolabbi összeköttetésben van a tárgygyal, melyet ismertet vagy megkülönböztet; igy az időben is a jel inkább azt mutatja, ami történt, vagy ami történni fog, vagy aminek történnie kell, vagy lehet, midőn a jegy jobbára azt adja tudtunkra, ami valóban létezik. Vannak esetek, midőn egyiket a másikkal fölcserélni lehet, pl. jegy vagy jel a házon, a ruhán, az arczon, a mondottakat följegyezni vagy följelelni; de nem mondhatni jegyet adni, e helyett jelt adni, és mást jelent: jegyes ember, mást pedig jeles ember stb. V. ö. JEL.
