IRÁNT
IRÁNT, (ir-án-t v. ir-ánt) névutó. Törzsökül tekintethetik az irány főnév is, mely t képzővel határozó gyanánt használtatik. Így lesznek a látomás, lépés, sebes szókból: látomást (szemlátomást), lépést (lépést menni), sebest (vágtatni) határzók; mely esetben köz szokás szerént, könnyebb kiejtés végett az y elhagyatik. 1) Am. valami felől, vagy miatt. A könyvek iránt már szólottam a könyvárussal. A fizetés iránt kivánnék veled értekezni. 2) Am. nézve, valamire való tekintettel v. tekintetből, másként: irányában. Mások iránt illemmel viseltetni. Személyragozva: irántam, irántad, iránta stb. Irántam ne gondoskodjál. Irántad mindig jó szivvel voltam.
