GYÜ
GYÜ, részint gyökelem, részint elvont gyök, 1) hangutánzó, melyből gyügy kifejlettebb hangok és származékaik: gyügyög, gyügyögés, gyügyögő, gyüge, továbbá: gyül, s ettől ismét gyülöl, gyülölség stb. eredtek. 2) egy a gyö, gyo gyökelemekkel, a menynyiben ezek öszvenyomódást, egy tömeggé alakulást vagy alakitást jelentenek. 3) A gyümölcs, gyűr, gyűrű szókban nem egyéb, mint meglágyított gö, gü, go, gu, s ily értelemben kerekdedséget, gömbölyüséget, gömbölyűre csavarást vagy csavarodást jelent. 4) A gyűl, gyüjt igékben és származékaikban alkalmasint am. jű, azaz jő v. jön, tájdivatosan: gyű, gyün v. gyön, törökül gel-mek. Így váltakoznak tájejtés szerint: jer, gyer, jó gyó, hajma hagyma stb. is.
