FENE, (2)
FENE, (2), (l. föntebb) fn. Általán az állati testen rágódó, s azt lassan-lassan emésztő kóranyag, seb, melyet máskép ráknak neveznek. Farkas fene, holt fene. A nép szájában igen is forgó kifejezés, mely gyakran legczifrább és tréfás elnevezéseket kap, mint: fitty fene, vizen kullogó fene, kadarkuti fene, apró fene, fias fene. Egyen meg a fene kenyér nélkül v. olyan apróra, mint a mákszem. Egyen meg a magad fenéje. Fene húzzon ki a gyepre stb.
