CSOROG
CSOROG, (csor-og) önh. m. csorog-tam, v. csorgot-tam, ~tál, v. csorgottál, csorgott, htn. ~ni, vagy csorgani. Mondatik a vízről, vagy más hig, folyó anyagokról, midőn szűk, vagy más helyről kieredvén bizonyos hangadással ki-, el- vagy aláfolynak. Csorog a forrás vize. Csorog a kis patakocska. Csorog az orra vére. Ha nem csorog, csepeg. (Km.) Képes kifejezésben mondatik a helyről, vagy edényről is, melyből valami kifoly, pl. csorog a hordó, csorog a korsó, palaczk; csorog a házfödél. Sőt hallani ilyeket is: csorog a búza, csorog a zsák. Kicsorog, elcsorog, lecsorog, becsorog.
