CSELÉDĚS
CSELÉDĚS, (csel-éd-ěs) mn. tt. ~t, vagy ~et, tb. ~ek. Cselédekkel biró, kinek cselédei vannak. Cselédes gazda, cselédes ember. A régieknél: családos értelemben is. „Hasonló mennyeknek országa a cselédes emberhez, ki jó reggel kiment miveseket fogadni az ő szőlőjébe.“ Máté XX. 1. Káldi. A müncheni codexben: házi atya (paterfamilias).
