BALZAM
BALZAM, fn. tt. balzam-ot. Bizonyos arábiai cserjének gyántaszerű nedve, mely igen illatozó és gyógyerejü. Szélesb ért. így neveztetnek több más külföldi illatos, egyszersmind gyógyerejü gyántanedvek. Átv. ért. enyhülést, vigasztalást jelent. A jó barát vigasztaló szava, a szívnek balzsama.
Valószinű, hogy az arab baleszan, balszan szóból képeztetett, mely a balzam-termő cserjének arab neve, s innen ment által a hellen, latin, török s más nyelvekbe. Némelyek a héber baal-szemin-től származtatják, mely am. legjobb olaj. Ha szabad a magyarból elemezni és értelmezni, bal vagy bol vagy bil, az ill gyökhöz hasonlítható, melyből lett illó, illat, a zam pedig zamat szó gyöke, miszerint az egész annyi volna, mint illó, illatozó zamat, öszvehúzva illzam, előtéttel bilzam.
