Sycophanta
Sycophanta, συκοϕαντης, eredetileg «fügefeljelentő», azaz olyan egyén, a ki valakit a kiviteli tilalom alatt álló füge külföldre csempészésével vádolt Atticában. Plut. Sol. 24. Később általában izgága vádaskodót, perpatvarkodót, zsarolót jelentett, ki abból élt, hogy hamis váddal fenyegetőzve pénzt zsarolt ki polgártársaitól. Az athenaei törvényszéki állapotok és az ottani perrendtarás bonyolódottsága mellett ezek a s.-k valóságos csapásai voltak az athenaei köz- és magánéletnek, s visszaéléseik ellen szigorú törvényekkel küzdöttek. S. ellen nyilvános vádon (γραϕη) kívül esetenkint sommás vád (ενδειξις, απαγωγη, ϕασις, εισαγγελια és προβολη) is volt emelhető, a büntetés pedig meghatározatlan volt (τιμητος l. ’Αγων czímszót), s halálra is szólhatott. Pörfelvevő tisztviselők a thesmotheták voltak. A s. híres leírása Demosthenes Aristogiton elleni 1. beszédében olvasható (51–53. fej.). GY. GY.
