Προβολη
Προβολη, vádforma Atticában, melylyel a vádló, mielőtt törvényszék elé terelné az ügyet, előbb a népgyűlés elé járul, hogy vádja számára a nép előleges jóváhagyását megszerezze s ezzel vádjának nagyobb nyomatékot adjon. Az εισαγγελια-tól (l. o.) kivált abban különbözik, hogy míg ezt a népgyűlés jogérvényesen el is intézhette, addig a π. alkalmával a népgyűlés döntése csak a vád helyeslését jelezte s nem volt itélet természete. Czélja szerint érthető, hogy kivált hatalmasabb polgárok s így első sorban tisztviselők ellen volt használatos, de alkalmazták még scyophanták, állambirtokbitorlók vagy sikkasztók ellen is, továbbá ünneprontók ellen, a kik valamely ünnep szentségét megsértették. A vád emelése (προβαλλεσϑαι τινα) tisztviselő ellen valószínűleg a prytania első (χυρια) népgyűlésén történhetett, ugyanakkor, mikor általában a tisztviselők hivataloskodásáról volt szó (επιχειροτονια); mások ellen, úgy látszik, akármelyik népgyűlésen. A nép állásfoglalása a vádlott mellett: απαταχειροτονια, a vádlott mellett: αποχειροτονια. Törvényszék elé csak χαταχειροτονια esetén kerülhetett az ügy, de akkor sem okvetetlenül, csak ha a vádló nem ejtette el a panaszt. Kár vagy büntetés az ügy elejtéséből nem háramlott a vádlóra, s úgy látszik, a törvényszéki tárgyaláskor sem kellett pervesztés esetén sem bánat- és büntetéspénzeket fizetnie. Pörvezető tisztviselők a thesmotheták voltak. Egyetlen példánk a προβολη-ra Demosthenesnek Midias ellen való vádja, de a szónok ez esetben is elejtette vádját, úgy hogy a ránk maradt beszédet sohasem mondta el törvényszék előtt. Lásd Gyomlay Gyula értekezését Az attikai tisztviselők ellenőrzéséről, Egyet. Phil. Közl. 1883, 713. lap. GY. GY.
