Ossa
Ossa, ’´Οσσα. – 1. A kósza hír megszemélyesítője (Διος αγγελος, Hom. Il. 2, 94. Od. 24, 413), ki azonban nem kap határozott megbízást, mint pl. Iris. Athenaeben Φημη név alatt részesült tiszteletben (Paus. 1, 17, 1); Sophocles (Oed. tyr. 158) a remény leányának nevezi. Romában ugyanily isten a Fama. Verg. Aen. 4, 173 skk. Ov. met. 9, 137. 12, 43 skk. 15, 853. Stat. Theb. 3, 426 skk. Val. Flacc. 2, 116 skk. – 2. Magas hegység Thessaliában (legnagyobb csúcsa 1953 m.), melyet a Tempe völgye választ el az Olympustól; Délkeleten a Pelionnal függ össze, s vele együtt alkotja a thessaliai medencze keleti szélét. Ott volt a centaurusok hazája. Hom. Od. 11, 315. Stra.b 9, 440 skk. Ma Kiszavo a neve dús borostyán lombozatáról. G. J.
