’Εϕηβος
’Εϕηβος, athenaei ifjú, fiatal ember, ki a gyermekkorból kilépett. Ennek jeléül haját, melyet mint gyermek hosszan viselt, levágatta s a gyermekkor védőistenségeinek áldozta fel (Hesych. s. v. οινιστηρια); utóbb azonban, férfikorában, az általános görög szokás szerint ismét megnövesztette (χομαν). A testi serdültség (ηβη) idejét az athenaeiek rendesen a 16. évtől számították. Ettől fogva 18. évükig az athenaei ifjak a γυμνασιαρχος (v. αρχων) felügyelete alatt folytatták gymnastikai gyakorlataikat; a kik pedig magasabb műveltségre törekedtek, a grammatikusok, rhetorok s bölcsészek iskoláit látogatták. Szorosabb értelemben εϕηβος = nagykorú fiatal ember. A testi érettség elérése után két évre (επι διετες ηβησαντες; Isaeus Arist. 12. Demosth. Steph. B. 1135, 20. 24), tehát 18 éves korukban a fiatal emberek jogi tekintetben is éretté azaz nagykorúakká, önálló polgárokká lettek (Pollux 8, 105), megházasodhattak (Demosth. Boeot. 1009, 4), törvény előtt felléphettek stb. Aeschin. Tim. 103. Athenaeben a nagykorúsítás a következő módon történt: A 18. életévüket betöltött ifjakat a község (δημος) elüljárója, ha az esetleges vizsgálaton (δοκιμασια) polgári származásuk iránt kétség nem merült fel (Demsoth. Eubul. 1318, 61), bejegyezte a község törzskönyvébe (ληξιαρξιχον γραμματειον; Lycurg. Leocr. 76. Schol. Aeschin. Tim. 18. Parapresb. 167) és pedig valószínűleg minden év végén egyszerre mindazokat, a kik abban az évben érték el nagykorúságukat. Ezután Agraulus szent ligetében az Acropolis alatt letették a polgári esküt (szövegét l. Stob. Floril. 43, 48. Poll. i. h. V. ö. Plut. Alcib. 15 végén), végül pedig a színházban az összegyült nép előtt fegyvereket, pajzsot és dárdát kaptak. Poll. i. h. Ettől fogva ugyanis az ephebusok a honvédelemre voltak kötelezve és mintegy a hadi szolgálat előgyakorlatául két évet kellett a végvárakban mint határőröknek (περιπολος; 1. Suid. s. v. Poll. i. h. Aeschin. parapresb. 167) tölteniök. És csak ezután, vagyis 20 éves korában lépett az athenaei ephebus teljes polgárjogainak élvezetébe; ekkor ugyanis átírták a nevét a község polgári anyakönyvébe (εχχλησιαστιχος πιναξ; Demosth. Leoch. 1091, 35), minek folytán jogot nyert a népgyülésben való részvételre. Xen. mem. 3, 6, 1. M. J.
