Felderítő viselkedés
Felderítő viselkedés
(explorációs viselkedés). Valamennyi emlősre jellemző - különösen fiatalkorában -, hogy meglehetősen sok időt veszteget látszólag cél nélküli ismerkedéssel: vizsgálja a tárgyakat, a környezetét. Régebben ezt a kíváncsiságot játéknak tartották, de kiderült, hogy sokkal több és fontosabb annál: a környezettel való látszólag céltalan ismerkedés és a tárgyak kifürkészése, a velük való kísérletezés során szerzett tapasztalat biológiailag az állat számára előnyös. Ez a fajta viselkedés - amelyet mindenekelőtt az új iránti vonzódás, tkp. kíváncsiság vezérel - nem más, mint aktív információszerzés, amelynek segítségével az állat megtanulja felismerni lakhelyét, kitapasztalja környezetét. Egyes etológusok szerint a ~ bizonyos körülmények között éppen olyan fontos és állandó magatartásforma lehet, mint a táplálkozás v. a szexuális viselkedés.
A kölyök- és fiatal kutyák kíváncsibbak az idősebbeknél, feltehetően azért, mert még kevésbé ismerik a tárgyakat, de az sem lehetetlen, hogy az idősebb kutyák kíváncsiságát nehezebb észrevenni.
A kutya orrával fürkészi a környezetét
