KOPPÁNY FERENCZNEK. PUSZTA-SZENT-LÁSZLÓ, szeptember 8-án 1864.
KOPPÁNY FERENCZNEK.
PUSZTA-SZENT-LÁSZLÓ, szeptember 8-án 1864.
[121]
PUSZTA-SZENT-LÁSZLÓ, szeptember 8-án 1864.
[121]
Habár tagja nem vagyok is azon választmánynak, mely Néked tisztelet, hála és szeretet jeléűl ezen emlékkönyvet 318adta, megengeded mégis, hogy abba nevemet én is beleírjam. Negyven éves barátságunk jogánál fogva kívánom és teszem azt. Évek hosszú során át egy téren állottunk, egy ügyért küzdöttünk. Ezen hosszú idő alatt tanúja valék soha nem ingadozott tiszta jellemednek, – ki a közügyért fáradtál és elcsüggedést nem ismerve működtél. Nehéz idők, a megpróbáltatásnak zivataros évei zúgtak le azóta szegény hazánk fölött. Mennyi reményt, mennyi boldogságot dúltak fel az események! Sok, igen sok megváltozott, közéletünk egészen átalakúlt. A mi erőnket is megtörte az idő, de változatlanok maradtunk mi azon szent ügy iránt, melyért együtt küzdöttünk – és változatlanok maradtunk egymás iránt. És ha most éltünk alkonyán a múltra pillantunk vissza, szenvedéseink között is megnyugtathat azon öntudat, hogy nincs okunk pirúlni önmagunk előtt, – és azon szent hit, hogy Isten az igaz ügyet el nem hagyja. Csapásokat küldött reánk, hogy tisztúljanak érzelmeink s magasztosabb legyen szeretetünk a szenvedő haza iránt. De nem fogja engedni, hogy a szebb jövendő reménye is kihaljon keblünkből. Nem szólok háláról Irányodban. Legszentebb polgári kötelességünk igaz úton, önérdekünk mellőzésével mindent megtenni a haza érdekében, mit tenni képesek vagyunk. Hálánk tehát, melylyel Néked tartozunk, azon őszinte elismerés, hogy Te e szent kötelességet híven teljesítéd. A tisztelet és szeretet pedig, mely Irántad negyven év óta él keblünkben, lankadni 319nem fog sírunkig. Isten mindenható hatalma őrködjék fölötted, fölöttünk, s főkép szegény hazánk fölött!
DEÁK FERENCZ.
Jegyzet. Deák e sorokat Koppány F. zalamegyei birtokosnak írta, midőn ez a nemesi pénztár gondnokságától visszalépett s tisztelői egy díszes albummal lepték meg. Ebbe írta Deák e sorokat, a melyek mind tartalmuknál, mind a tárgy természeténél fogva, jól sorakoznak a levelek közé.
