Grisebach,
Grisebach, 1. Ágost Henrik Rudolf, német botanikus, szül. Hannoverában 1814 ápr. 7., megh. Göttingában 1879 máj 9. 1832-35. Göttingában, azután 1837-ig Berlinben az orovostudományokat meg a növénytant tanulmányozta s ebben az esztendőben a göttingai egyetemen magántanár lett. 1839. Bitiniát, Trakiát, Makedóniát és Albániát botanikai szempontból átkutatta. 1842. Norvégia, 1850. a Pirenei hegység, 1852. Erdély és Krassó-Szörény vármegye flóráját vizsgálta. Már 1841. rendkivüli, 1847. pedig rendes tanár lett a göttingai orvosi fakultáson, 1875. a növénykert igazgatása is kezébe került. Szisztematikai és növény-geográfiai számos munkáiból a következőket említjük meg: Observationes quaedam de familiae Gentianearum characteribus (Berlin 1836); Genera et species Gentianearum (Stuttgart és Tübinga 1839); Smilaceae, Dioscoreae und Malpighiaceae (Martius, Flora brasiliensis-ében); Erläuterungen ausgewählter Pflanzen des tropischen Amerika (Göttinga 1860); Grundriss der systematischen Botanik für akademische Vorlesungen (u.o. 1854); Reise durch Rumelien u. nach Brussa im Jahr 1839 (Göttinga 1841, 2 kötet); Spicilegium florae Rumelicae (Braunschweig 1843-46, 2 köt.); Über die Bildung des Toorfs in den Emsmooren (Göttinga 1846); Die Vegetationslinien des nordwestlichen Deutschland (u.o. 1846); Die geographische Verbreitung der Hieracien (u.o. 1852); Systematische Untersuchungen über die Vegetation der Karaiben (u.o. 1857); Systematische Bemerkungen über die Pflanzensammlungen Philippis und Lechlers im südlichen Chile u. an der Magellanstrasse (u.o. 1854); Flora od the Britisch Westindian islands (London 1859- 1864, 2 köt.); Die geographische Verbreitung der Planzen Westindiens (Göttinga 1865); Catalogus plantarum Cubensium (Lipcse 1866); Plantae Lorentzianae (argentini növények feldolgozása, Göttinga 1874); Symbolae ad floram Argentinam (u.o. 1879); Schenk ágost würzburgi tanárral: Iter Hungaricum anno 1852, susceptum, Beiträge zur Systematik der ungarischen Flora (Wiegmann, Archiv für Naturgeschichte 18. kötetében, 1852); De Candolle Prodromusa részére a Gentiana-féléket doglozta fel. Legtöbbet lendített a növénygeográfián. Az Archiv für Naturgeschichte-ben (1840-53), 1866 óta pedig Behm Geographischer Jahrbuch-jában a növényföldrajz előhaladásáról évenkint jelentést közölt. Ilyen önálló műve: Die Vegetation der Erde nach ihrer klimatischen Anordnung (Lipcse 1872, 2 köt., 2. kiad. 1885., franciául is). Bruhns Biographie Humboldts részére a növénygeográfiát ő dolgozta fel.
2. G. Ede, az előbbinek fia, szül, 1845 okt. 9. 1874 óta a német konzulátus kancellárja Szmirnában (Kis-Ázsia), szépirodalmi iró. Atyja munkáit: Gesammelte Abhandlungen u. kleinere Schriften zur Pfalnzengeographie (Lipcse 1880) cimen adta ki. Munkái közül említendők: Der neue Tannhäuser (költemények, 1892, 17. kiad.); Tannhäuser in Rom (költemények, 7. kiadás); Die deutsche Litteratur seit 1770. Kiadott khinai fordításokat is. Ujabban mintaszerü Schopenhauer-kiadást rendezett (lipcse, Reclam).
