Zöldségfélék,
Zöldségfélék, a konyhakertben intenzivebb műveléssel termesztett leveles és gyökérnövények, melyek vagy egészen vagy egyes részükben emberi táplálkozásra szolgálnak s következő fő csoportokra oszlanak: káposztafélék, gyökérfélék, salátafélék, hagymafélék, labodafélék és füszernövényekre. A Z. termesztése a kertészetnek ugyszólván a legjövedelmezőbb, de egyúttal legköltségesebb ága, mert igen gondos művelést és főkép nagyon sok trágyát igényel, különösen, ha nagyban a piac számára termelik. Akár nagyban, akár kisebb területen saját szükségletének fedezésére termeszti valaki a Z.-et, igen fontos dolgo a fajták helyes megválasztása. Legjövedelmezőbb mindenesetre a korai zöldségtermesztés, az e célra alkalmas fajok meleg, zárt, ellenben a nyári Z. szabad, mig néhány más, p. a karfiol, ugorka, tök mély fekvésü mívelt talajt kiván. Azt a talajt, melyben zöldséget termeszteni akarunk, ha előzőleg még nem volt mívelés alatt, legalább egy, ellenben a mélyebb talajut másfél lábnyira felforgatjuk és félmélységre megtrágyázzuk. Zöldséges kertbe legjobb az istállótrágya, de már műtrágyákat is alkalmaz sok kertész kitünő eredménynyel. Nemcsak nagyobb, hanem kisebb zöldséges kertekben is nagyon célszerü a váltórendszer, mert ha ugyanaz a növény több éven át terem ugyanazon helyen, teljesen kiszívja belőle azokat a tápanyagokat, melyek e növény egészséges fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. A váltórendszert ugy alkalmazzák a konyhakertben, hogy ugyanazon növény csak minden második vagy harmadik esztendőben kerüljön vissza ugyanazon a helyre. E szerint friss trágyában, vagyis az első forgóba káposztafélét, a másodikba a gyökérfélét, a harmadikba hagymát; három év mulva az elsőbe ugorkát és fejet salátát,a másodikba hüvelyeseket, a harmadikba valami gyökérfélét vethetünk. A konyhakertészek, hogy a földet jól kihasználják, rendesen három termést szednek egy évben egy ágyról, ugy hogy az ilyen ágyak soha nem állnak üresen. E szerint elő-, fő- és utótermékeket különböztetnek meg, a szerint, amint egyik a másikat felváltja. Igen fontos a zöldségtermelésnél a mellék- vagy köztes termény is, amely arra való, hogy bizonyos nagyra növő Z. közt, amelyek eleintén igen ritkán állnak, a helyet ideiglenesen kitöltsék, lévén ezek sokkal gyorsabb fejlődésüek, ugy hogy mire a tulajdonképeni termény terjeszkedni kezd, ezek a köztes vetemények már le is kerülnek az ágyról. Fontos teendő még a zöldségtermesztésnél a Z.-nek télre való eltevése. A téli Z.-et általában a szabadban hagyják s letakarják, v. vermekbe vagy pincékbe rakják.
